Ásványlexikon

Obszidián - Ásványlexikon - Kristálycentrum

Obszidián

Keménység: 5-5,5 Szín: fekete, barna, szürke, zöldes, kékes Kémia: SiO2+Al2O3 Kristályosodás: amorf Nevét egy Obsius nevű rómairól kapta aki állítólag először talált Etiópiában obszidiánt. Az obszidián voltaképpen nem ásvány, hanem kőzet, vulkáni üveg amely több mint háromnegyed részben kovasavat kisebb részben alkáliföldfémet, vasat stb. tartalmaz. Keletkezésekor a magas szilíciumtartalmú láva nagyon gyorsan hűlt le, így...

Tovább olvasom

Óceán jáspis

Óceán jáspis/achát

Keménység: 7 Szín: változatos sárga, barna, zöld, vörös stb. Kémia: SiO2 Kristályosodás: trigonális (mikrokristályos) Nevét lelőhelye után kapta, ami Madagaszkár észak-keleti tengerparti része. Orbikuláris (kör alakú) jáspisnak is hívják, mivel a kis tűs kvarckristályok legtöbbször gömböket alkotnak benne. Változatos színei, és mintázata teszik népszerűvé ezt a követ. Hasonló jáspis változatok több helyen is előfordulnak, ezeket...

Tovább olvasom

Olivin - Ásványlexikon - Kristálycentrum

Olivin (Peridot,Krizolit)

Keménység: 6,5-7 Szín: sárgászöld, olajzöld, barnás Kémia: (Mg,Fe)2SiO4 Kristályosodás: rombos Három nevét is használják, az Olivin a (latin oliva) (1790 A.G.Werner) olajzöld színe után, a Krizolit a görög (knüsszosz-arany, lithosz-kő), a Peridot arab-perzsa (farida-ékkő) szavakból származnak. A forsterit és a fayalit elegykristályainak elnevezése az olivin. Már az ókori Rómában keresett kő volt, a Vörös-tengeri Topazosz...

Tovább olvasom

Ónix - Ásványlexikon - Kristálycentrum

Ónix

Keménység: 7 Szín: fekete, fehér, szürke, barna Kémia: SiO2 Kristályosodás: trigonális (mikrokristályos) Neve a görög onüksz (köröm, áttetsző) szóból ered. Az acháthoz hasonlóan sávos párhuzamos csíkozású kvarcváltozat, de csíkjai általában egyenesen futnak nem koncentrikusak. Színe feketétől fehérig esetleg szürkés barnás foltokkal csíkokkal. Változata a rőtbarna barnásvörös szárder, vagy az ónix és szárder keverékéből álló szárdónix....

Tovább olvasom

Nemesopál Hosszú-hegy Zemplén

Opál

Keménység: 5,5-6,5 Szín: színtelen, fehér, sárga, zöld… stb. Kémia: SiO2+nH2O Kristályosodás: amorf Neve eredete: az óind upala (kő, ékkő) szóból került át az ókori görögbe opalliosz néven, Plinius már latinul opalusként említi. Rendkívül változatos, különféle változatait különböztetjük meg, ezekből néhány: hialit (üvegopál)-színtelen, átlátszó, tejopál-fehér, mézopál-mézsárga, tűzopál-narancs, piros, vörös, májopál-barna, nemesopál-különböző színek „felvillanása” a kőben, fekete...

Tovább olvasom

Pargasit, rubin - Tanzánia

Pargasit

Keménység: 5-6 Szín: zöld, sötétzöld, barnászöld, barna, fekete Kémia: NaCa2(Mg4Al)(Si6Al2)O22(OH)2 Kristályosodás: Monoklin A pargasit egy gyakori amfibol ásvány. Nevét 1814-ben Fabian Gotthard von Steinheil Finnország főkormányzója adta, típuslelőhelye a Finnországi Pargas (Délnyugat-Finnország mészkőbánya Turkutól kb. 20 km.-re délre) után. Későbbiekben Adolf Erik Nordenskiöld svéd sarkkutató, geológus írta le részletesebben az ásványt. Leggyakrabban metamorf kőzetekben szkarnokban,...

Tovább olvasom

Petalit - Ásványlexikon - Kristálycentrum

Petalit

Keménység: 6-6,5 Szín: színtelen, fehér, sárga, rózsaszín, szürke Kémia: LiAlSi4O10 Kristályosodás: monoklin Nevét tökéletes hasadása után kapta, a görög petalon (lemezes) szóból. 1800 körül írták le először a Svédországi Utö település mellől. Lítium, alumínium tartalmú réteg-szilikát, 1817-ben Johan August Arfwedson a petalitból azonosította új elemként a lítiumot. Gránitpegmatitokban képződik, kristályai ritkák. Szebb átlátszó kristályait érdekességként...

Tovább olvasom

Pietersit - Ásványlexikon - Kristálycentrum

Pietersit

Keménység: 6,5-7 Szín: kék, aranybarna, narancs, vörös Kémia: Sio2 Kristályosodás: trigonális (rostos) Nevét felfedezőjéről Sid Pieters-ről kapta, aki 1962-ben találta meg ezt az érdekes követ Namíbiában. A pietersit szálas rostos ásványok (tigrisszem, sólyomszem, krokidolit és kvarc) természetes breccsás (töredezett majd összeállt) keveréke. Namíbiai lelőhelye mellet még Kínából (1993 felfedezés,1997-től bányásszák) került elő nagyobb mennyiségben, bár...

Tovább olvasom

Piknitkristályok - Altenberg, Németország

Piknit

Keménység: 8 Szín: sárga, szalmasárga, fehér, szürkésfehér, barnás, vöröses Kémia: Al2(SiO4)(F,OH)2 Kristályosodás: rombos A piknit neve a görög pykno - vastag szóból ered, utalva az ásvány többnyire vaskos egymással párhuzamosan összenőtt szálakból/kristályokból álló megjelenésére. Klasszikus Németországi lelőhelye (Altenberg) környékén stengeltopas - szártopáz néven is ismert. A piknit voltaképpen a topáz egy vaskos általában párhuzamos szálakból...

Tovább olvasom

Pirit - Ásványlexikon - Kristálycentrum

Pirit

Keménység: 6-6,5 Szín: aranysárga, szürkés, barnás Kémia: FeS2 Kristályosodás: szabályos Neve a görög pür (tűz) szóból ered mivel megütve szikrát vet. Az egyik legismertebb ásvány aranyhoz hasonló színe (bolondok aranya) és leggyakrabban kocka formában előforduló kristályai miatt. Természetesen nem csak kocka formájú kristályokban jelenik meg (oktaéder, pentagon-dodekaéder) van még több mint 50 variáció. Lehet tömeges,...

Tovább olvasom

Piroluzit kristályok

Piroluzit

Keménység: 6,5 (2) Szín: szürke, fekete Kémia: MnO2 Kristályosodás tetragonális Neve a görög pür (tűz) és luszisz (megszabadítás) szavakból ered, ugyanis az üveget színtelenítik (megszabadítják általában sárgás színétől) mangánnal. Az egyik legfontosabb mangánérc. Kristályai ritkák, általában sugaras, szálas, vaskos, földes tömeges alakban fordul elő de un. dendriteket (mangánkivirágzás) is alkot. Hidrotermális úton, és mangántatalmú ásványok...

Tovább olvasom

Piromorfit

Piromorfit

Keménység: 3,5-4 Szín: zöld, színtelen, fehér, sárga, narancs, barna, fekete Kémia: Pb5Cl(PO4)3 Kristályosodás: hexagonális Nevét 1813-ban J.F.L. Hausmann adta, a görög pur (tűz) és morpha (egyforma) szavakból, mivel olvasztás után egyforma kristályokká dermed. Ólomérc telepek másodlagosan képződő ásványa, 75% ólmot tartalmaz. Kristályai oszloposak néha hordó alakúak, de szemcsés, sugaras, gömbös, fürtös formákat is alkot. Lelőhelyek:...

Tovább olvasom

Pirrhotin kristály vasas kalcittal fedve

Pirrhotin

Keménység: 3,5-4 Szín: bronzbarna, bronzsárga, rézvörös Kémia: Fe(1-x)S (x=0-0,2) Kristályosodás: monoklin/hexagonális A pirrhotin nevét 1847-ben kapta Ours-Pierre-Armand Petit-Dufrénoy francia geológus és mineralógustól, a görög pyrrhos (kb. a tűz színe) szóból, utalva az ásvány színére. Érdekes ásvány a pirrhotin, egyrészt a vas és a kén aránya változó benne, ezért az érdekes kémia és kristályosodás. A nem...

Tovább olvasom

Prazem Szerifosz sziget Görögország

Prazem

Keménység: 7 Szín: zöld, hagymazöld Kémia: SiO2 Kristályosodás: Trigonális/mikrokristályos Neve színére utalva a görög práso (póréhagyma) szóból ered. Színét a kvarcban lévő aktinolit, esetleg klorit zárványoktól kapja. A Görögországi Szerifosz szigetéről szép kristályok kerülnek elő, de legtöbbször tömör vaskos darabokban található. Előfordul még Ausztriában, Németországban, Finnországban, Skóciában és az USA-ban.

Tovább olvasom

Praziolit - Ásványlexikon - Kristálycentrum

Praziolit

Keménység: 7 Szín: hagymazöld Kémia: SiO2 Kristályosodás: trigonális/mikrokristályos Neve hagymazöld színére utalva a görög práso (póréhagyma) és lithosz (kő) szóból ered. Érdekesség hogy ismert akkor lett, amikor 1950 körül Brazíliában Minas Gerais államban „előállították” kb. 500 C fokra hevített ametisztből. (Ametisztet hevítve kb. 350 foknál sárgul 500 foknál zöld, de ez függ az ametisztben jelenlévő...

Tovább olvasom

Prehnit - Mali

Prehnit

Keménység: 6-6,5 Szín: zöld, sárga, színtelen, fehér Kémia: Ca2Al2Si3O10(OH)2 Kristályosodás: rombos Nevét H. von Prehn ezredesről kapta, aki 1783-ban Dél-Afrikából hozta Európába az első példányokat, majd A.G.Werner geológus, mineralógus nevezte el róla. Táblás, prizmás kristályai sokszor rendeződnek gömbös, vesés, szőlőfürtszerű csoportokba. Metamorf, vagy hidrotermális úton keletkezik, kőzetek hólyagüregeiben, repedéseiben. Több helyen előfordul az Alpokban. Németország,...

Tovább olvasom

Pszeudomalachit - Vilavicosa, Portugália

Pszeudomalachit

Keménység: 4,5-5 Szín: sötétzöld, kékeszöld, smaragdzöld Kémia: Cu5(PO4)2(OH)4 Kristályosodás: monoklin A pszeudomalachit nevét 1813-ban adta Johann Friedrich Ludwig Hausmann (német mineralógus, geológus) a görög psevdís (hamis, ál) szóból és a malachit ásvány nevéből alkotva. Mint nevének jelentése is mutatja a pszeudomalachit nagyon hasonlít a malachitra, ugyanúgy réz oxidációs ásvány, viszont más az összetétele (réz-foszfát). Több...

Tovább olvasom

Purpurit - Ásványlexikon - Kristálycentrum

Purpurit

Keménység: 4-4,5 Szín: vöröses sötét lila, sötét rózsaszín, sötét barna Kémia: (Mn3+,Fe3+)Po4 Kristályosodás: rombos Nevét színéről purpura (latin) kapta. Az USA-ban az Észak-Karolinai Kings Mountain „Faires Mine” lelőhelyéről 1905-ben írták le elsőként. A vas változó mennyiségben fordul elő benne. Ritka mangán-foszfát ásvány, leginkább gránit pegmatitokban szemcsés tömegekben fordul elő. Több helyen megtalálták: USA, Dél-Afrika, Namíbia,...

Tovább olvasom

Reálgár - Ásványlexikon - Kristálycentrum

Realgár

Keménység: 1,5-2 Szín: piros, narancsvörös Kémia: AsS Kristályosodás: monoklin Neve valószínű arab eredetű rahj al-gahr (a bánya pora). Régóta ismerik a realgárt ezt az arzén-szulfid ásványt. Már a rómaiak is kis adagokban gyógyszerként használták, de festékként (arzénrubin néven) is elterjedt. Tömegesen szemcsés tömött formában, ritkábban oszlopos sávozott kristályokban fordul elő, leginkább hidrotermális telérekben, auripigment és...

Tovább olvasom

Termésréz - Rudabánya

Réz (Termésréz)

Keménység: 2,5-3 Szín: rézvörös, vörösesbarna, barnás, feketés, zöldes Kémia: Cu Kristályosodás: szabályos Nevét (latin cuprum) a rómaiaktól kapta, akkori fő lelőhelye Ciprus után. Valószínű az első fém amit az ember használ, viszonylagos gyakorisága, és könnyű kohósítása miatt. Saját alakú kristályai általában torzultak, vaskos tömeges, szálas, dendrites, lemezes formákban fordul elő. Leggyakrabban szulfidos rézércek bomlásakor keletkezik,...

Tovább olvasom

Rhodizit kristályok - Antsongombato bánya, FKT Antsentsindrano, Madagaszkár

Rhodizit

Keménység: 8-8,5 Szín: színtelen, sárga, zöldes, zöldessárga, szürke, rózsaszín Kémia: (K,Cs)Al4Be4(B,Be)12O28 Kristályosodás: szabályos A rhodizit nevét 1834-ben Gustav Rose német mineralógus adta a görög rhodízó (piros-rózsaszín) szóból mivel a lángot az ásvány pirosra festi. A rhodizitot ezt a ritka kálium-cézium-alumínium-berillium borát ásványt Rose írta le először, alapos kémiai elemzés nélkül. 2001-ben William B. Simmons kanadai...

Tovább olvasom

Rodokrozit - Kapnikbánya (Cavnic), Románia

Rodokrozit

Keménység: 4 Szín: rózsaszín, sárgás, fehéres, barna Kémia: MnCO3 Kristályosodás: trigonális Neve színére utal a görög rhodo és chróma (rózsa, szín) szavakból. Hívják még mangán-és málnapátnak is. Először 1813-ban az Erdélyi Kapnikbányáról (Cavnic) írta le F.L.Hausmann. Argentínában (San Luis) 1938-ban fedeztek fel egy az inkák által a XIII. században elhagyott ezüstbányát, ahol cseppköves halmazait találták...

Tovább olvasom

Rodonit - Jekatyerinburg, Ural, Oroszország

Rodonit

Keménység: 5,5-6,5 Szín: rózsaszín, pirosas, vöröses, fekete Kémia: (Mn,Fe,Ca)SiO3 Kristályosodás: triklin Nevét 1819-ben első leírója Christoph Friedrich Jasche német természettudós és gyűjtő adta az ásvány színe után a görög rhodo (rózsa) szóból. Általában tömeges, szemcsés, vaskos megjelenésű, fekete mangán-oxid erekkel átszőve. Kristályai ritkábbak, oszloposak, táblásak lekerekített szélekkel. Leggyakrabban mangánban gazdag metamorf kőzetekben fordul elő, de...

Tovább olvasom

Rosasit Ojuela bánya, Mapimi, Durango Mexikó

Rosasit

Keménység: 4,5 Szín: kék, zöld, kékeszöld Kémia: CuZnCO3(OH)2 Kristályosodás: monoklin A rosasitot 1908-ban fedezte fel Domenico Lovisato (olasz geológus, paleontológus) a Szardínia sziget déli részén fekvő Rosas bányában, és erről a lelőhelyről nevezte el. Ritka ásvány, legtöbbször rezet és cinket tartalmazó kőzetek hasadékaiban másodlagosan keletkezik, hasonló ásványok (aurikalkit, malachit, azurit, smithsonit, hemimorfit stb.) mellett. Finom...

Tovább olvasom

Rózsakvarc - Ásványlexikon - Kristálycentrum

Rózsakvarc

Keménység: 7 Szín: rózsaszín Kémia: SiO2 Kristályosodás: trigonális (mikrokristályos) Nevét színéről kapta. A kvarc család tagja. Színét valószínűleg a beépült titán adja, napfény hatására kifakulhat. Általában tömeges vaskos megjelenésű, kristályai ritkák. Gömbölydedre csiszolt példányain (leginkább a madagaszkáriakon) időnként 4 vagy 6 ágú csillaghatás (más néven aszterizmus) figyelhető meg a finoman beépült rutiltűknek köszönhetően. Főbb lelőhelyek:...

Tovább olvasom

Rubin - Ásványlexikon - Kristálycentrum

Rubin

Keménység: 9 Szín: piros, vörös Kémia: Al2O3 Kristályosodás: trigonális Nevét színéről rubeus (latin) kapta, amit a beépült króm ad, a barnás árnyalatúaknál a vas is. A zafírral együtt a korund csoport tagja, (bővebben a zafírnál) így a gyémánt utáni legkeményebb ásványok 9-es Mohs keménységükkel. (A gyémánt 140-szer keményebb náluk.) Drágakőként az úgynevezett „galambvérpiros” a legkeresettebb,...

Tovább olvasom

Rutil

Keménység: 6-6,5 Szín: sárga, aranysárga, vörös, barna, fekete Kémia: TiO2 Kristályosodás: tetragonális Nevét a latin rutilus (vörös) szóból kapta, utalva a sárga mellett, gyakori vöröses színére. Leginkább hegyikristályba vagy füstkvarcba benőtt tűs sugaras un. szagenit megjelenését (rutilkvarc) ismerjük, de természetesen külön kristályokban is előfordul. Fontos titán forrás több mint 60%-a titán. Magmás kőzetekben, kristályos palákban,...

Tovább olvasom

Sattukit - Ásványlexikon - Kristálycentrum

Sattukit

Keménység: 3,5 Szín: világos kéktől a sötét kékig Kémia: Cu5(SiO3)4(OH)2 Kristályosodás: rombos A sattukit nevét típuslelőhelye után kapta – Shattuck Mine, Bisbee, Warren District, Mule Mts, Arizona USA. Itt fedezték fel 1915-ben ezt az elég ritka réz-szilikát ásványt. Másodlagos ásvány általában rézásványok oxidációs zónájában fordul elő, gyakran malachit utáni pszeudomórfózát (álalakot) alkotva. Szemcsés tömbös, rostos,...

Tovább olvasom

Scheelit kristályok

Scheelit

Keménység: 4,5-5 Szín: színtelen, fehér, sárga, narancssárga, barna, vöröses, bíbor, zöldes Kémia: CaWO4 Kristályosodás: tetragonális A scheelit nevét 1821-ben kapta Karl Wilhelm Scheele svéd vegyészről akinek 1781-ben a Svédországi Bispergs Klack bányájából származó példányon sikerült kimutatnia a volfrámot. A scheelit kalcium-volframát, a volframit (amellyel sokszor együtt találják) után a második legfontosabb volfrámérc. Tömeges, szemcsés megjelenése...

Tovább olvasom

Sekaninait - Dolní Bory, Vysocina régió, Cseh Köztársaság

Sekaninait

Keménység: 7-7,5 Szín: szürkés kék, kék, viola kék Kémia: (Fe,Mg)2Al3(AlSi5O18) Kristályosodás: rombos A sekaninait nevét Josef Sekanina cseh mineralógusról kapta, aki 1968-ban Dolní Boryban felfedezte ezt a ritka szilikát ásványt. A sekaninait a kordierit csoport tagja, viszonylag magas vastartalommal. Csehországban pegmatitban fordul elő, de máshonnan bauxittartalmú agyagból is leírták. Lelőhelyek: Cseh Köztársaság, Írország, Finnország, Svédország,...

Tovább olvasom

Semseyit - Felsőbánya, (Baia Sprie), Románia

Semseyit

Keménység: 2,5-3 Szín: szürke, ólomszürke, ezüstszürke, fekete Kémia: Pb9Sb8S21 Kristályosodás: monoklin A semseyit nevét Krenner József (a Magyar Nemzeti Múzeum Ásványtárának vezetője, mineralógus) adta Semsey Andor (a magyar tudomány nagy mecénása) tiszteletére, az ásvány 1881-es Kisbányán (ma Chiuzbaia Románia) történt felfedezése után. A semseyit egy ritka ólom-antimon-szulfid ásvány. Hidrotermális eredetű ólomérctelepeken, táblás, legyezős, rozettás kristálycsoportokban...

Tovább olvasom

Skutterudit Bou Azzer , Ouarzazate, Marokkó

Skutterudit

Keménység: 5,5-6 Szín: ezüstszürke, ólomszürke, ónfehér Kémia: CoA3 Kristályosodás: szabályos A skutterudit nevét 1845-ben Wilhelm Karl Ritter von Haidinger osztrák mineralógus adta, típus lelőhelye a Norvégiai Skutterud (Modum) után. Már 1529-ben írt róla Agricola cobaltum eineraceum néven, régóta használják (Kínai porcelánok, Velencei üveggyártás, nyomdászat stb.) a kobalt kék festék előállításához is. Közepes és magas hőmérsékleten...

Tovább olvasom

Smaragd - Ásványlexikon - Kristálycentrum

Smaragd

Keménység: 7,5-8 Szín: zöld Kémia: Be3Al2Si6O18 Kristályosodás: hexagonális Neve először az ókori görögöknél bukkan fel, de lehetséges hogy ők is átvették a (perzsa,óind) nyelvek egyikéből. A berill csoport zöld színű tagja, színe a krómnak és vanádiumnak köszönhető. Kristályai általában nyúlt hatszöges oszlopos megjelenésűek, többnyire zárványosak. Már az ókori Egyiptomban, Sri Lankán (Ceylon) és Kolumbiában is...

Tovább olvasom

Smithsonit - Ásványlexikon - Kristálycentrum

Smithsonit

Keménység: 5 Szín: színtelen, szürke, sárga, narancs, rózsaszín, zöld, kék, barna Kémia: ZnCO3 Kristályosodás: romboéderes Nevét James Smithson angol vegyészről és mineralógusról kapta. Smithson is kutatta az un. galmát (kalamin), ami a cink-ólom érctelepeken fordul elő. 1802-ben ő mutatta ki hogy nem egy, hanem két különböző ásványból áll a hemimorfitból, és a smithsonitból. 1832-ben posztumusz...

Tovább olvasom

Sólyomszem - Ásványlexikon - Kristálycentrum

Sólyomszem

Keménység: 7 Szín: sötétkék, zöldes, szürkés, Kémia: SiO2 Kristályosodás: trigonális (mikrokristályos) Nevét színéről, és érdekes fényhatásáról az úgynevezett macskaszemhatásról kapta. Kék, kékeszöld krokidolit sűrű finom, többnyire párhuzamos tömeges szálai vannak kvarcba zárva a sólyomszemben. „Testvérének” a tigrisszemnek ugyan ez az összetétele, csak ott oxidálódott a krokidolit, ezért aranybarna a színe. Tömeges „táblás” darabokban bányásszák, bár...

Tovább olvasom

Spessartin gránát kristályok füstkvarcon - Putian, Fujian, Kína

Spessartin (gránát)

Keménység: 6,5-7,5 Szín: narancssárga, vöröses narancs, vörös, világos barna, vöröses barna, barna Kémia: Mn2+3Al2(SiO4)3 Kristályosodás: szabályos A spessartin nevét 1832-ben Francois Sulpice Beudanttól kapta, aki típuslelőhelye a Németországi Spessart-hegység után nevezte el. A spessartin a gránát csoport tagja. Színe minél közelebb áll a világos narancs színhez annál inkább spessartinről beszélhetünk, és minél inkább átvált egyre...

Tovább olvasom

Spinell - Ásványlexikon - Kristálycentrum

Spinell

Keménység: 7,5-8 Szín: piros, rózsaszín, sárga, narancs, zöld, kék, fekete Kémia: MgAl2O4 Kristályosodás: szabályos Neve valószínű a latin spina (tüske) szóból ered, ami kristályai leggyakoribb formájára utal, de mások szerint a görög spinthe (szikra) szóból, amely csiszolt darabjainak „tüzére” utal. Vörös, piros példányait sokáig rubinnak vélték, mint az angol királyi koronában lévő „Fekete Herceg Rubinját”...

Tovább olvasom

Stellerit - Diamonkara, Kayes régió, Mali

Stellerit

Keménység: 4,5 Szín: színtelen, fehér, sárga, narancssárga, rózsaszín, vörös, barna Kémia: Ca4(Si28Al8)O72.28H2O Kristályosodás: rombos A stellerit nevét 1909-ben Józef Marian Morozewicz (lengyel tudós, mineralógus) az ásvány leírója adta, Georg Wilhelm Steller (német botanikus, zoológus, kutató) tiszteletére, aki egy orosz Távol-Keleti expedíció során típuslelőhelyén (Komandorszki/Parancsnok-szigetek, Bering-tenger, Oroszország) először felfedezte. A stellerit a zeolit csoport tagja, könnyen...

Tovább olvasom

Stichtit - Stolzburg, Barberton, Mpumalanga tartomány, Dél-Afrika

Stichtit

Keménység: 1,5-2 Szín: lila, rózsaszín, világosbarna Kémia: Mg6Cr2(OH)16CO3.4H2O Kristályosodás: trigonális A stichtit nevét Robert Carl Sticht-ről (amerikai /USA/ metallurgista, rézbánya menedzser) kapta 1910-ben, aki akkor a Tasmánia nyugati partján lévő Mount Lyell Bányászati és Vasúti vállalatnál dolgozott. A stichtitet már 1891 előtt megtalálta típuslelőhelyén a Tasmániai Stichtite Hill-en (Zeehan) William Frederick Petterd tasmániai természettudós és...

Tovább olvasom

Menü

Tájékoztatjuk, hogy honlapunk a teljesebb és kényelmesebb böngészési élmény érdekében egyedi és anonimizált egyszerű szöveges fájlokat, ún. sütiket (cookie-kat) használ. View more

Elfogadom