A scheelit nevét 1821-ben kapta Karl Wilhelm Scheele svéd vegyészről akinek 1781-ben a Svédországi Bispergs Klack bányájából származó példányon sikerült kimutatnia a volfrámot. A scheelit kalcium-volframát, a volframit (amellyel sokszor együtt találják) után a második legfontosabb volfrámérc. Tömeges, szemcsés megjelenése mellett jellemzőek rá az áloktaéderes dipiramisos kristályok. Kontaktmetamorf és pegmatitos kőzetek mellett hidrotermális eredetű hasadékokban és torlatokban is fellelhető. Lelőhelyei: Svédország, Németország, Cseh Köztársaság, Románia, Anglia, Olaszország, USA, Namíbia, Japán, Kína stb.