Kristály Centrum

Ásványlexikon

Keresés

Brochantit-Marokkó

Brochantit

Keménység: 3,5-4 Szín: zöld, smaragdzöld, feketészöld Kémia: Cu4SO4(OH)6 Kristályosodás: monoklin A brochantitot 1824-ben írták le először az Oroszországi Nyizsnyij Tagil környékéről, és ekkor adta nevét Armand Lévy (francia orvos, mineralógus és matematikus) André Brochant de Villiers (francia geológus és mineralógus) tiszteletére. A brochantit egy viszonylag gyakori réz-hidroxi szulfát ásvány, réztartalma miatt bányásszák. Rézérctelepek oxidációs zónájában...
Tovább olvasom
Bronzit

Bronzit

Keménység: 5-6 Szín: barna (bronz), szürkés Kémia: (Mg,Fe)2(Si2O6) Kristályrendszer: rombos A bronzit nevét bronzhoz hasonló színéről és fényéről kapta. A piroxén csoportba tartozó ensztatit vastartalmú változata. Bazalt, andezit, gabbró, dácit és kristályos palákon kívül  még meteoritokban is előfordul. Szép bronzszínű fényét kihasználva időnként kisebb dísztárgyakat és ékszereket csiszolnak belőle. Főbb lelőhelyei Brazília, Dél-Afrika, Ausztrália, Kanada,...
Tovább olvasom
Brookit - Karán, Beludzsisztán, Pakisztán

Brookit

Keménység: 5,5-6 Szín: vörösesbarna, barna, sárgás, barnás-fekete Kémia: TiO2 Kristályosodás: rombos A brookit nevét 1825-ben felfedezője Armand Lévy francia matematikus és mineralógus adta Henry James Brooke angol krisztallográfus és mineralógus tiszteletére. A brookit titán-dioxid, polimorf (vegyi összetétele azonos kristályosodása más) az akaogittal, az anatázzal és a rutillal. Érdekes tulajdonsága (mint titán-dioxid) fotokatalitikus képessége. Fenn-nőtt, lemezes,...
Tovább olvasom
Brucit - Killa Saifullah körzet, Balochistan, Pakisztán

Brucit

Keménység: 2,5-3 Szín: színtelen, fehér, szürkés, zöldes, kékes, sárga, vörösesbarna, barna Kémia: Mg(OH)2 Kristályosodás: trigonális A brucit nevét 1824-ben kapta Francois Sulpice Beudant francia geológus és mineralógustól, aki Archibald Bruce amerikai orvosról, mineralógusról (az American Mineralogical Journal alapítója és kiadója) az ásvány első leírójáról nevezte el az ásványt. A brucit magnézium-hidroxid ásvány, amely magnéziumtartalmú ásványok...
Tovább olvasom

Capillitit

Keménység: 3,5-4 Szín: barna, sárgás, bézs, szürke Kémia: (Mn,Zn,Fe)CO3 Kristályosodás: trigonális A capillitit nevét típuslelőhelye az Argentin Capillitas (Catamarca tartomány) bánya után kapta. A capillitit egy vasban és cinkben gazdag rodokrozit változat. Egyéb rodokrozit változatok is vannak pl. ponit, rosnica stb. Legtöbbször barnás színű de sárgás és szürkés színben is előfordul. Argentín típuslelőhelye mellet még...
Tovább olvasom
Cavansit

Cavansit

Keménység: 3-4 Szín: kék, zöld Kémia: Ca(V4+O)Si4O10.4H2O Kristályosodás: rombos A cavansit neve összetevőiből ered kalcium CA vanádium VAN szilícium SI a T a görög lithos (kő) szó t betűje. 1960-ban fedezték fel Oregonban (USA). Ritka ásvány. Leginkább bazaltban és tufában fordul elő. Gyönyörű sugaras kristálycsoportjai vannak a klasszikus Indiai Pune (Poona) bányában. Ismert lelőhelye még...
Tovább olvasom
Cerusszit

Cerusszit

Keménység: 3-3,5 Szín: fehér, szürke, sárga, barna, fekete Kémia: PbCO3 Kristályosodás: rombos Neve a latin cerussa (fehér por) szóból származik, 1845-ben Wilhelm Karl von Haidinger osztrák mineralógus nevezte el ezt az ólom-karbonát ásványt. Már a rómaiak is ismerték, 1565-ben Conrad Gessner svájci orvos, természettudós írta le először Olaszországból. A bányászok régóta fehér ólomércnek nevezik. Fényes...
Tovább olvasom
Cinnabarit-kína

Cinnabarit

Keménység: 2-2,5 Szín: vörös Kémia: HgS Kristályrendszer: trigonális Neve a görög kinnabariszból ered ugyanis már i.e. 700 körül bányászták klasszikus lelőhelyén a Spanyolországi Almadén környékén. Többnyire szemcsés földes megjelenésű kristályai viszonylag ritkák. A higany legfontosabb érce (Vigyázat Mérgező!). Főbb lelőhelyei még Szerbia, Olaszország, USA (Kalifornia) és Kína (Hunan) ahonnan gyönyörű kristályai kerülnek elő.
Tovább olvasom
Cirkon(hyacint)

Cirkon

Keménység: 7,5 Szín: színtelen, sárga, barna, zöld, kék, fekete Kémia: Zr(SiO4) Kristályrendszer: tetragonális A cirkon sárgásbarna/vöröses változatát nevezik hiacintnak (jácint). Általában tartalmaz több kevesebb (0,5-4 %) radioaktív anyagot (tórium, urán) amely roncsolja a kristályrácsát (a teljes lebomlás kb. 500 millió év). Magmás (gránitok) és metamorf kőzetekben, valamint torlatokban fordul elő. Főbb lelőhelyei Norvégia, Oroszország (Ural),...
Tovább olvasom
Citrin

Citrin

Keménység: 7 Szín: sárga, sárgásbarna Kémia: SiO2 Kristályosodás: trigonális A citrin sárga színű kvarcváltozat, neve a latin citrus (citrom) szóból ered amely a színére utal. Az igazi élénk sárga színű természetes citrin elég ritka, többnyire barnás, szürkés stb. árnyalatú időnként nehéz eldönteni hogy citrinnel vagy füstkvarccal van-e dolgunk. Mivel a valódi citrin nem túl gyakori...
Tovább olvasom

Colemanit

Keménység: 4,5 Szín: színtelen, fehér, sárga, szürke, barna, fekete Kémia: Ca2B6O11.5H2O Kristályosodás: monoklin A colemanit nevét a típuslelőhelye tulajdonosáról William Tell Colemanról (Harmony Borax Works tulajdonosa az USA bórax iparának nagyja) kapta. A colemanitot 1882-ben fedezték fel az USA Kalifornia államában lévő Inyo megyei (Death Valley) bórax bányában. 1883-ban innen írta le Henry Garber Hanks...
Tovább olvasom
Cölesztin

Cölesztin

Keménység: 3-3,5 Szín: színtelen, fehér, sárgás, kék, vöröses, zöld Kémia: Sr(SO4) Kristályosodás: rombos Nevét a latin coelestis (mennyei, égi) szóból kapta 1799-ben. Stroncium-szulfát alapesetben színtelen, jelenleg a Madagaszkárról származó szép kék színű kristályai ismertebbek, de Lengyelországban a Tarnobrzeg melletti kénbányából szép sárgás kristályai kerültek elő. A bengáliai papok lángfestésre használták „bengáli tűz” mivel vörösre festi...
Tovább olvasom
Coquimbit (lila), copiapit (sárga), halotrichit (világos szürke) - Mátraszentimre, Magyarország

Coquimbit

Keménység: 2,5 Szín: színtelen, lila, rózsaszín, sárga, zöld Kémia: Fe3+2(SO4)3.9(H2O) Kristályosodás: trigonális A coquimbit nevét 1841-ben kapta típuslelőhelye után J. F. August Breithaupt német mineralógustól aki felfedezte (véletlenül, egy zöld jáspis betét után kutatva) és leírta a Chilei Coquimbo tartománybeli Copiapó mellől. A coquimbit egy ritka vas-szulfát ásvány. Elhelyezésekor és tisztításakor vigyázzunk mivel vízben oldódik,...
Tovább olvasom

Creedit

Keménység: 4 Szín: színtelen, fehér, lila, narancs, vöröses, kék Kémia: Ca3SO4Al2F8(OH)2.2H2O Kristályosodás: Rombos A creedit nevét típuslelőhelye az USA Colorado államában lévő Creed városról kapta. 1915-ben ezen a Creed város melletti bányában (akkori nevén Colorado Fluorspar Co. Mine) fedezték fel, és 1916-ban írták le Esper Signus Larsen (amerikai geológus, petrológus és mineralógus) és Roger C....
Tovább olvasom
Csaroit

Csaroit

Keménység: 5-6 Szín: lila, barna Kémia: K(Ca,Na)2(OH,F)Si4O10.H2O Kristályosodás: monoklin Nevét a lelőhelyéhez közeli Csara folyóról (a Léna mellékfolyója) kapta. Kétszer is „felfedezték”. Először 1948-ban egy vasúti alagút építésénél, de ekkor még cummingtonit palaként határozták meg, másodszor a hetvenes évek második felében (1978) ekkor kapta a csaroit nevet. Sok helyen tévesen karoit, charoit és egyéb neveken...
Tovább olvasom
Danburit

Danburit

Keménység: 7-7,5 Szín: színtelen, sárgás, rózsaszín Kémia: Ca(B2Si3O8) Kristályosodás: rombos Nevét első lelőhelyéről kapta (Danbury USA Connecticut 1839). Előfordul pegmatitokban, hidrotermális érctelérekben, és szkarnban. Kristályai általában jellegzetes ék vagy véső alakúak, összetéveszthető a topázzal amelynek kristályai hasonló kinézetűek de többek között eltérő a keménységük és hasadásuk. Főbb lelőhelyei Mexikó (San Luis Potosi), USA, Japán, Bolívia,...
Tovább olvasom
Demantoid gránát - Topazolite Mine, Antezambato, Madagaszkár

Demantoid

Keménység: 6,5-7 Szín: smaragdzöld, sárgászöld, világoszöld Kémia: Ca3Fe2(SiO4)3 Kristályosodás: szabályos A demantoid nevét Nils Gustaf Nordenskiöld finn mineralógus alkotta a gyémánt (diamant-demant) elnevezéséből, utalva az ásvány gyémántot "megszégyenítő" csillogására, diszperziójára. A demantoid gránát a gránát csoportban lévő andradit gránát egyik változata, kalcium-vas szilikát. Zöld színét a króm, a sárgát a vas adja. A demantoid a...
Tovább olvasom
Krómdiopszid

Diopszid

Keménység: 5-6,5 Szín: színtelen, fehér, szürke, zöldes, barnás Kémia: CaMgSi2O6 Kristályosodás: monoklin Nevét 1806-ban kapta a görög disz (kettős) opszisz (látvány) szavakból mivel kristályai gyakran ikresek. A piroxén csoport egyik ásványa. Egyik változata a smaragdzöld krómtartalmú krómdiopszid. Több előfordulási helye ismert Madagaszkár, India, Dél-Afrika, Ausztria stb.
Tovább olvasom
Dioptáz - Altyn Tjube, Kazahsztán

Dioptáz

Keménység: 5 Szín: zöld Kémia: CuSiO2(OH)2 Kristályosodás: trigonális Neve a görög eredetű diopteia (átnézés) szóból ered. A 18. század végén Altyn Tjube mellett (Kazahsztán) ragyogó smaragdzöld és kékeszöld kristályokat találtak egy bányában. Smaragdnak hitték, Moszkvában történt vizsgálata után viszont kiderült hogy csak 5-ös a keménysége (a smaragdé 8-as). 1797-ben ezek után R.J.Haüy francia mineralógus megvizsgálta...
Tovább olvasom
Dolomit malachit gipsz - Touissit, Bou Bekker, Marokkó

Dolomit

Keménység: 3,5-4 Szín: fehér, szürke, sárgás, barnás, vöröses Kémia: CaMg(Co3)2 Kristályosodás: romboéder Nevét 1792-ben Nicolas-Théodore de Saussure adta a francia geológus Déodat Gratet de Dolomieu neve után, aki 1791-ben először írta le a dolomitot. Kalcium-magnézium karbonát. Tömeges kőzetalkotó ásvány, hazánkban is sok helyen előfordul többek között a Budai-hegységben a Bakonyban és a Bükkben. A legtöbb...
Tovább olvasom
Dumortierit

Dumortierit

Keménység: 7-8,5 Szín: kék, liláskék, rózsaszín, barna, barnásvörös Kémia: Al7(Bo3)(Sio4)3O3 Kristályosodás: rombos Nevét a francia paleontológusról Dumortier-ről kapta, 1881-ben a franciaországi Chaponost település mellől írták le. Többnyire pegmatitokban, időnként metamorf kőzetekben keletkezik, tömeges szemcsés, szálas formában ritkán prizmás kristályokban. Előfordul kvarcban (hegyikristályban) bennőve is. Főbb lelőhelyei Brazília, Madagaszkár, Délnyugat-Afrika, Kanada stb.
Tovább olvasom
Egirin - Mount Malosa, Malawi

Egirin (Piroxén csoport)

Keménység: 6 Szín: vörösesbarna, sötétzöld, fekete Kémia: NaFeSi2O6 Kristályosodás: monoklin Az egirin nevét 1835-ben Jons Jakob Berzelius (svéd orvos és vegyész) adta, a skandináv mitológiában szereplő Aegir (óriás tengeri uralkodó) után, utalva az ásvány tenger melletti lelőhelyére (Rundemyr, Ovre Eiker, Buskerud, Norvégia). Már korábban 1821-ben leírták az egirint, de akkor még akmitnak nevezték el (kristályai...
Tovább olvasom
Eklogit dobcsiszolatok

Eklogit (kőzet)

Keménység: 5-7 Szín: zöld, vöröses, barna, fehér Kémia: /Ca,Na)(Mg,Fe2+,Al)Si2O6 + Mg3Al2(SiO4)3 (Omfacit+Gránát) Kristályosodás: vegyes Az eklogitot 1822-ben írta le René Just Haüy francia mineralógus, nevét az ó-görög eklogé (válogatás) szóból + ite (francia nyelvtani elem) kapta. Az eklogit egy viszonylag ritka de geológiailag érdekes metamorf kőzet. Két "alap" ásványa a zöld omfacit (piroxén) és a...
Tovább olvasom
Epidot

Epidot

Keménység: 6-7 Szín: zöld, sárgás-barnás zöld, Kémia: Ca2(Al,Fe)3(SiO4)3(OH) Kristályosodás: monoklin Nevét a görög epidoszisz (hozzáadás) szóból kapta ami kristálylapjai változatosságára utal, amelyek rendkívül gazdagok kristályformákban és azok kombinációiban. Kontakt ásvány de metamorf és szkarn kőzetekben is megtalálható. A szomszédos Ausztriában nagyon szép kristályai kerültek elő (Knappenwand Untersulzbachtal Salzburg), de több helyen is előfordul Olaszország (Val...
Tovább olvasom
Eritrin

Eritrin

Keménység: 1,5-2,5 Szín: piros, vörös, lilás, rózsaszín, szürke Kémia: Co3(AsO4)2.8H2O Kristályosodás: monoklin Nevét színéről kapta a görög eruthros (vörös) szóból 1832-ben F.S.Beudant francia mineralógustól. Kristályai tűsek, oszloposak, sávozottak, lemezesek, sugaras, kévés, gömbös halmazokat, kérges földes bevonatokat alkot. Kobaltérc telepek (kobaltin, skutterudit) másodlagos ásványa. Lelőhelyek: Németország (Schneeberg, Wittichen), Anglia (Cornwall), Marokkó (Bou Azzer) stb.
Tovább olvasom
eudialit

Eudialit

Keménység: 5-5,5 Szín: vörös, rózsaszín, sárgás, barnás Kémia: Na4(Ca,Fe)2(Fe2+Mn2+)ZrSi8O22(OH,Cl)2 Kristályosodás: trigonális Neve görög eredetű eu-dia-lithosz (jó-kettős-kő) kristályosodására utal, hívják a „lappok vérének” is mivel egyik lelőhelye Norvégiában van. Leginkább pegmatitokban fordul elő. Ritka ásvány. Lelőhelyei Norvégia, Oroszország (Kola-fsz.) Svédország, Grönland, Kanada, USA, Madagaszkár.
Tovább olvasom
Termésezüst kőzetben - Alva Silver Mine, Silver Glen, Alva, Central Region, Skócia

Ezüst (Termésezüst)

Keménység: 2,5-3 Szín: ezüstfehér, sárgás, barnás, szürke, fekete Kémia: Ag Kristályosodás: szabályos Az ezüst neve eredetének több "szála" is van, a latin argentum (Ag) valószínű a görög argyros (ezüst) szóból származik, angol neve a silver pedig az óangol seolfor/siolfor mára elfeledett jelentésű szóból ered. Argentína is az ezüstről (argentum) kapta a nevét a 16. században,...
Tovább olvasom
Fenakit Mianmar (Burma)

Fenakit

Keménység: 7,5-8 Szín: színtelen, fehér, szürke, sárgás, rózsaszín Kémia: Be2SiO4 Kristályosodás: trigonális A fenakit nevét 1833-ban N.G.Nordenskiöld (finn-svéd-orosz) mineralógus (a híres sarkkutató apja) adta a görög phenakos (csalás) szóból, mivel nagyon hasonló a kvarchoz. A fenakit egy ritka ásvány, először az Oroszországi Urál hegység egyik smaragdlelőhelyéről a Malisevo település melletti bányából írták le. Leginkább gránit...
Tovább olvasom
Fizélyt - Herzsa (Herja), Románia

Fizélyt

Keménység: 2 Szín: fémesszürke, acél/ólomszürke Kémia: Ag5Pb14Sb21S48 Kristályosodás: monoklin A fizélyt nevét Krenner József (magyar mineralógus, ásványkutató) adta 1923-ban az ásvány felfedezője Fizély Sándor Felsőbányai (ma Baia Sprie) bányafőtanácsos tiszteletére. Az ásványt már 1913-ban felfedezték a Herzsabányai (ma Herja - Románia) ércbánya Makávé nevű telérében, de részletes leírása csak 1925-ben jelent meg. A fizélyt egy...
Tovább olvasom
Flogopit - Ásványlexikon - Kristálycentrum

Flogopit

Keménység: 2-3 Szín: színtelen, fehér, sárgás, vöröses, zöldes Kémia: KMg3Si3AlO10(OH,F)2 Kristályosodás: monoklin Neve a görög „tűzszerű”szóból ered mivel színe gyakran vöröses árnyalatba hajlik. A csillámok csoportjába tartozik. Elsősorban metamorf és ultrabázisos kőzetekben keletkezik. Egy érdekes lelőhelye volt a Cseh Köztársaság Morvaországi részén Hermanov mellett, ahol flogopit kristályokból összenőtt általában lapított "magot" vettek körűl sugarasan nőtt...
Tovább olvasom
Fluorit - Weardale, Anglia, Nagy-Britannia

Fluorit

Keménység: 4 Szín: színtelen, zöld, sárga, lila, kék, rózsaszín stb. Kémia: CaF2 Kristályosodás: szabályos Neve a latin fluore (folyik) szóból ered (folypátnak is nevezik), mivel régóta használják fémek kohósításánál olvadáspont csökkentésre „folyósításra”. Ultraibolya fényben fluoreszkál. Előfordul többek között pegmatitokban, hidrotermális érctelérekben is. Gyakran alkot gyönyörű kocka, oktaéder vagy egyéb formájú kristályokból álló telepeket. Színe egy...
Tovább olvasom
Foszfosziderit csiszolat - Peru

Foszfosziderit

Keménység: 3,5-4 Szín: lila, levendula, bíbor, vöröses, rózsaszín, barackszín, sárga, narancssárga, barnássárga, színtelen, mohazöld, kék Kémia: FePO4.H2O Kristályosodás: Szabályos A foszfosziderit nevét 1890-ben Willy Bruhns és Karl Heinrich Emil Georg Busz német mineralógusok alkották, a foszfát (phosphate) és a görög vas (sídero) szavakból. Ezt az ásványt már korábban 1858-ban Alfred Des Cloizeaux francia mineralógus irta...
Tovább olvasom
Fuchsit - Ásványlexikon - Kristálycentrum

Fuchsit

Keménység: 2-2,5 Szín: zöld Kémia: Kal2(OH,F)2(AlSi3O10) Kristályosodás: monoklin Nevét a német Johann Nepomuk von Fuchs kémikusról és mineralógusról kapta. A csillámok csoportjába tartozik, a muszkovit csillám krómtartalmú változata. Szép zöld színe a benne lévő 1-5% krómnak köszönhető. Leginkább magmás kőzetekben, pegmatitokban fordul elő. Több lelőhelye van Brazília, India stb.
Tovább olvasom
Fulgurit - Ásványlexikon - Kristálycentrum

Fulgurit

Keménység: 5-6 (üveg) Szín: fehér, homok, zöld, barna, fekete Kémia: Sio (üveg) Kristályosodás: amorf A fulgurit nevét a latin fulgur (villámlás) szóból kapta, azért mert villámláskor keletkezik amikor a villám a többnyire homokos laza talajba csapódik. Ekkor kb. 1800 fokon a talajban lévő szilícium-dioxid üveggé olvad. Leggyakrabban szétágazó ceruza nagyságú „csövecskék” keletkeznek amelyek ritkán akár...
Tovább olvasom
Füstkvarc

Füstkvarc

Keménység: 7 Szín: barna, barnásszürke Kémia: SiO2 Kristályosodás: trigonális Nevét színéről kapta, amely a kristályrácsába beépült alumíniumnak és természetes gamma-sugárzásnak az eredménye. A kvarc barnás, szürkés színű változata, az egész sötét fekete átlátszatlan kristályokat már morionnak nevezzük. Időnként a kereskedelembe kerülnek „belőtt” mesterségesen besugárzott kvarc és hegyikristályok is füstkvarcként. Kristályai elsősorban magmás (pegmatit, gránit), metamorf...
Tovább olvasom
Gagátjet

Gagát (Jet)

Keménység: 2,5-4 Szín: fekete, sötétbarna Kémia: C Kristályosodás: amorf Nevét a Törökország déli részén található Gágesz folyóról kapta, a főleg angolszász nyelvterületen használt Jet név pedig az ófrancia jayet (szurokszén) szóból ered. A Gagát szerves eredetű ásvány. Oxigéntől elzárva nagy nyomáson víz alá került évmilliókkal ezelőtti fák maradványaiból keletkezett. Már a római korban a Brit-szigetekről...
Tovább olvasom
Galenit-szfalerit-pirit

Galenit

Keménység: 2,5 Szín: ólomszürke Kémia: PbS Kristályosodás: szabályos Neve a latin galena szóból ered amelyet az ólomtartalmú ércekre használták. Már ie. 3000 óta bányásszák ezt a viszonylag gyakori ásványt. Leginkább hidrotermális érctelérekben fordul elő, leggyakrabban kocka és oktaéder alakú kristályokban. Friss felülete fényes ezüstös színű, amelyet a levegőn sötét szürke oxidréteg fed be. Többek között...
Tovább olvasom
Gipszkristályok

Gipsz

Keménység: 1,5-2 Szín: színtelen, fehér, sárga, Kémia: CaSO4.2H2O Kristályosodás: monoklin A gipsz nevének eredete nem ismert, de már ie. 300 körül ismerték és használták az ókori Görögországban, innen került át a latinba (gypsum). Már körömmel is karcolható. Megjelenési formái/elnevezései az alabástrom (tömbös, finomszemcsés), szatén pát (szálas), szelenit (áttetsző kristályos). Szép kristályai fordulnak elő oszlopos, táblás,...
Tovább olvasom
Girszol

Giraszol

Keménység: 5,5-6,5 Szín: színtelen, fehéres, kékes Kémia: Sio2.nH2O Kristályosodás: amorf Neve latin eredetű. Egy érdekes kvarcféle belsejében finoman szórt zárványokkal, de az opálokhoz is sorolják ezt az érdekes „ködös” követ. Időnként un. opaleszcencia is látszódik a köveken. Lelőhelyei Brazília, Madagaszkár, India stb.
Tovább olvasom
Menü
Tájékoztatjuk, hogy honlapunk a teljesebb és kényelmesebb böngészési élmény érdekében egyedi és anonimizált egyszerű szöveges fájlokat, ún. sütiket (cookie-kat) használ. View more
Elfogadom