Goldfluss
Magyarul „aranyfolyó”-nak fordíthatnánk voltaképpen üvegben réz, üveggyári termék. A legkedveltebb arany barnán kívül általában még sötét kéket ritkábban zöldet készítenek belőle. A 17.-ik századi Velencében állították elő először. Jól csiszolható rendkívül látványos csillogó kő. Gyakran napkőként találkozhatunk ezzel a nagyon látványosan csillogó üveggel, de a természetes napkő az más.
Festett howlit vagy magnezit
Általában türkiz kékre festik a fehér howlitot vagy magnezitet, és esetenként türkizként, vagy „türkenit”ként értékesítik, a türkenit (manapság nálunk „türkinit”) egy kereskedelmi elnevezés a festett türkizre és magnezitre használják ilyen természetes ásvány nincs. A valódi türkiz legalább 10x drágább. Láttam már lápisz kékre vagy korall pirosra festett howlitot és magnezitet is.
Opálüveg/Opalit
Mint neve is mutatja ez egy mesterségesen készített olcsó üveg fajta – opálüveg. Sajnos már az általánosan használt neve opalit nagyon alkalmas az átverésre, mert ha nem közlik a laikus érdeklődővel (ahogy illene) hogy ez egy mesterségesen előállított üveg – becsapós lehet arra sugallhat hogy ez egy valódi kő. Legtöbbször sejtelmes kékes árnyalatúra készítik, de sárgás, zöldes vagy pirosas árnyalatút is láttam már. Időnként holdkőként vagy opálként is árusítják.
Tűzachát
Mivel az igazi tűzachát elég ritka és keresett kő ezért „természetesen” jó pár éve piacra került az utánzata. Tűzachátként, rák tűz achátként (crab fire agate-mivel hasonlít a főtt rák páncéljára), és pókháló karneolként is lehet találkozni vele. Általában karneolt vagy achátot hevítenek, hűtenek, festenek és savval is maratnak így készül ez az utánzat. Hasonló módszerrel gyártják az un. „sárkány vagy sárkányvér” achátok nagy részét is. A valódi tűzacháthoz csak kicsit hasonlít ez az utánzat, egyáltalán nem „tudja” a jó minőségű tűzachát szép színes irizálását.
Ulexit/Macskaszem
Ulexitnek (amely egy valódi nem gyakori de érdekes kő) és macskaszemnek árusítják leginkább ezt az üveget. Ezen az üvegen un. macskaszem hatást (mozgó fénysáv) lehet látni, amely az üveg belső szerkezetének (párhuzamos rostok) köszönhető, így állítják elő különböző színekben az üveggyárban. Nagyon látványos de mesterséges üveg.
Málna Cseresznye vagy Eperkvarc
Ezek az általában gyümölcsnév + kvarc névvel forgalomba hozott ékszerek és egyéb „kövek” sajnos többnyire Indiai vagy Kínai üveggyárakban készült mesterséges üvegek. Időnként ezekhez a fantázianevekhez hozzáteszik a hydro szót is így még érdekesebben hangzik. Nálunk ezt a pirosas változatot málna, cseresznye vagy eperkvarcként is árusítják. Van természetes eperkvarc de az viszonylag ritka.
Egyéb üvegek
Már tutanhamon sírjában is találtak szép színes üvegeket, később a Római Birodalomban is készítettek belőle olcsóbb ékszereket. Velencében és a Cseh Jablonec és Turnov műhelyeiben magas fokra emelték az üvegmegmunkálást. Egy Bécsi ékszerész Joseph Strasser 1758-ban kezdte alkalmazni ékszerekben a később róla elnevezett strassz köveket, amelyeket kvarcból, ólomoxidból és káliumkarbonátból állítanak elő. Ez az anyag az előző üvegekhez képest sokkal szebb csillogóbb anyagot adott. Manapság már sokkal „környezetbarátabb” anyagokat titánt cirkóniumot stb. használnak ólom helyett többek között a swarowski is. Mint más esetekben itt is semmi baj addig amíg üvegként kerül forgalomba az üveg, és nem természetes kőként. Sok módszerrel lehet megkülönböztetni a valódi köveket az üvegtől pl. gázbuborékok, dermedési vonalak, keménység stb. vagy műszeresen is, szakemberre bízva.
Aura kvarcok
Az un. aura kvarcok voltaképpen fémgőzölt kvarc vagy hegyikristályok, amelyeket attól függően hogy milyen színt szeretnének elérni különböző ( arany, titán, vas stb.) fémekkel gőzölnek. Az akva aura ami egy nagyon szép világos kékre fémgőzölt kristály például arany „gőzt” kap kb. 900 Celsius fokon vákuumban. A szivárvány aura kvarcot titánnal és arannyal vonják be, az angyal aura kvarcot platinával és ezüsttel, de még egyéb fémeket is felhasználnak (pl. vas, réz, nióbium, indium stb.). Ezek az aura kvarcok tehát valódi természetes ásványok mesterségesen vékony fém réteggel bevonva. Vigyázat mivel természetesen üveget is vonnak be így (főként ékszereket), annak megállapítására hogy ez valódi ásvány alapra készült vagy nem szakember kell megfelelő tudással és műszerrel.
Citrin
A kereskedelmi forgalomban lévő citrinek döntő többsége hevített vagyis hőkezelt ametiszt, kisebb része hőkezelt füstkvarc. Ez azért van így mivel a valódi citrinből viszonylag kevés van. Az ametisztből alacsonyabb hőfokon 500 Celsius fok alatt világosabb sárga, 550 Celsius fok felett sötétebb barnás-vöröses sárga színű citrin lesz. A füstkvarc alacsonyabb hőmérsékletre hevítve is besárgul. Ez a hőkezelt ametisztből készült citrin általánosan elfogadott dolog (vulkanikus eredetű kvarc változat mindkettő) külön nem szokták említeni. Ritkán natur vagyis eredeti citrint is lehet kapni, de ilyet csak megbízható helyen érdemes vásárolni.
Achátok
A kereskedelmi forgalomban lévő achátok egy részét (rózsaszín, lila, zöld, kék stb. általában az élénkebb színűeket) különböző speciális módszerekkel színezik. Ezek a módszerek az elérni kívánt színek függvényében részben eltérnek. Különböző anyagokat (vas-oxid, króm, nikkel, szén stb.) és technikákat (hevítés, savazás, forralás stb.) alkalmaznak. A természetes achátok között is vannak szép színesek, de ezek jóval ritkábbak és drágábbak, mint a többnyire „unalmas”szürkés barnás színű, de legtöbbször így is szép rajzolatú eredetiek.
Bizmut
A bizmut a természetben is előforduló terméselem, de mivel elég ritka (kb. kétszer annyi van belőle mint aranyból) a piacon szinte csak mesterségesen növesztett érdekesen kinéző példányaival találkozhatunk. Mind formailag mind színükben nagyon látványosak ezek a kristályok. Akár otthon is tudunk növeszteni ilyen kristályokat ha beszerezzük hozzá az alapanyagot, mivel elég alacsony az olvadáspontja.
Timsó/Alunit
Régóta ismerjük a timsót, amelyet az alunit (timsókőnek is hívják) nevű természetes ásványból állítanak elő. Ha a timsóból telített vizes oldatot készítünk a víz elpárolgása után szép timsó kristályokat kapunk. Alapesetben színtelen, de lehet színezni akár ételszínezékkel is. Szerencsére nem mérgező (azért ne együk meg) régóta ismert pórus összehúzó, vérzéscsillapító és baktériumölő hatása. Időnként ebből készült szép kristályokkal is lehet találkozni.
Kalkantit
Ez egy réz-szulfát ásvány, amely a természetben is előfordul,de mivel vízben oldódik inkább csak szárazabb vidékeken találkozni épebb természetes kristályaival. Az egyik leggyakrabban árusított szintetikus ásvány amellyel találkozhatunk mivel viszonylag olcsón és könnyen kristályosítható és ragyogó kék színe van. Sajnos azt nem mindig közlik hogy nem természetes ásvány, és hogy mérgező. Ha hozzáérünk nem lesz bajunk (az élelmiszer-iparban is alkalmazzák kis mennyiségben), de ha kb. 10 gramm a szervezetbe jut akkor már baj van. Szájon át „szerencsére” hánytató hatása van és általában hamar kiürül, de azért a gyerekeknél vigyázzunk vele.
Lopezit
A lopezit egy valódi bár elég ritka ásvány. Mivel vízben jól oldódik ezért növesztett példányai időnként felbukkannak a piacon. Élénk piros színe miatt jól eladható, de vigyázat mérgező! Láttam már realgárként is árusítani (a realgár is mérgező).
Malachit
Régóta találkozni a piacon a műgyanta alapú malachit utánzattal, amelynek színei elég jól eltaláltak, hasonlít a malachitra. Könnyebb a malachitnál (kisebb fajsúly), a színárnyalatai sávozottsága is eltér a valódi malachitétól és persze általában (nem mindig) olcsóbb is nála.
Kvarc
A kvarc az egyik leggyakoribb ásvány földünkön, de mesterségesen is előállítják (un. autoklávokban növesztik), az 1970-es évektől leginkább ipari célokra (elektronika/okostelefonok, digitális fényképezőgép) stb. Időnként ékszerekben is találkozhatunk velük, elég nehéz megkülönböztetni a természetestől, leginkább a zárványok alapján lehet (un. „morzsa” zárványok) szakember kell hozzá.
Cirkónia (cubic zirconia CZ)
A cirkónia (ZrO2) cirkónium-dioxid egy mesterségesen előállított (szintetikus) kő, ékszerekben leginkább a drága gyémánt olcsó, megfizethető helyettesítője, színes köveket is előállítanak belőle. Kereskedelmi forgalomba 1976-ban került először. Nem szabad összetéveszteni a cirkonnal amely egy természetes kő (ZrSiO4 cirkónium-szilikát) sárgásbarna színű változata a hyacint (jácint). Egyébként a cirkóniának is van egy természetes „változata” a baddeleyit (ZrO2) amelyet 1892-ben Ceylonban (Sri Lanka) fedeztek fel. Többféleképpen megkülönböztethető a cirkónia a gyémánttól, gyémánt teszterrel (hőellenállást mérő műszer), eltérő fajsúly, keménység, fénytörés mutató, stb. persze szakember kell ehhez is.
„Világító” kövek
Az utóbbi időben egyelőre külföldi internetes oldalakon elkezdtek árusítani „világító köveket” pl. natural jade stone néven amelyek világítanak, nálam is kerestek már ilyen köveket . Ezek általában zöldes színűek, és kellő megvilágítás után egy ideig „világítanak”. Ezekkel is csak két baj van nem természetes ásványból vannak, és nem is világítanak. Ezek a „kövek” stroncium aluminátból és esetleg egy kis európiumból állnak természetesen mesterségesen készítették őket, és foszforeszkálnak. A stroncium aluminátot használják többek között biztonsági jelek (pl. vészkijárat felirat stb.) és egyéb hasonló dolgokhoz. Jelenleg (2016) egy kb. tyúktojás nagyságú darabért 100 USD kérnek.
Borostyán
Borostyán utánzatok. A képen borostyán utánzatok láthatóak. Az egyik „legnépszerűbb” utánzott kő a borostyán. A jó minőségű baltikumi borostyánnak mindig is magas volt az ára régebben is utánozták és persze manapság is. A kopál voltaképpen „fiatal” borostyán, amelyben még bizonyos folyamatok nem teljesen mentek végbe „nem kövesedett meg” teljesen (aceton próba). Préselt borostyán bizonyos nyomáson és hőmérsékleten valódi borostyánból (általában törmelékből) „készített” borostyán. Üveg utánzatok keményebbek a borostyánnál és „hidegebb érzetűek” is (nagyobb fajsúly). Műanyag utánzatok hevítéskor „büdös égett műanyag szag” a „klasszikus” tű próba. Celluloid és egyéb utánzatok. Az igazi borostyán lebeg a tengervízben (kb. 3 dl vízhez 2,5 teás kanál só), ha egy felhevített tűvel megszúrjuk a borostyánnak finom fenyőgyanta illata van, a műanyag utánzatoknak büdös műanyag szaga. De elsősorban vásároljunk megbízható helyről, ahol értenek is hozzá és utána gyönyörködhetünk ebben a szép megkövesedett gyantában.
Türkiz
Egy kicsit a türkizről és utánzatairól. Az aktualitást az is adja hogy ma egy ismerősöm és vásárlóm küldött egy képet és egy kérdést. A képen egy lilás színű kő volt a kérdés pedig az hogy ez valódi-e. Volt neve is a kőnek: Mohave Purple Turquoise. Először is van a teljesen természetes natúr valódi türkiz, ilyet elég keveset látni. Utána van az eredeti türkiz stabilizálva, amelyet mivel a türkiz elég sokszor porózus és sérülékeny műgyantával stabilizálnak, ez még eredetinek mondható. Vannak még a kisebb türkiz darabokból (csiszolási hulladék, de még viszonylag sok türkiz) + műgyanta + festék + egyéb anyagok készült „türkizek” ehhez a csoporthoz sorolnám a fentebb említett követ. Vannak a rekonstruált türkizek, ezekben ha van is csak kis mennyiségben van türkiz. Van a festett howlit és magnezit legtöbbször ezt adják türkenitnek. És vannak a teljes egészében műgyanta egyéb műanyag stb. utánzatok. Amennyiben közlik a vásárlóval hogy pontosan mit kap akkor korrekt, ha nem az már más kategória.
Karborundum/Szilícium-karbid
A karborundum más néven szilícium-karbid egy mesterséges ember által előállított anyag. Nagy keménysége (kb. 9,5) miatt főként csiszolóanyagként hasznosítják, de többek között tűzálló tégla és golyóálló mellény anyagául is szolgál. Azért került fel ide, mivel elég nagy mennyiségben van a “piacon” és gyűjtőknél laikusoknál is, mint természetes ásvány, de nem az. Kicsit hasonlít az antimonitra vagy a berthieritre is de csak egy látványos ipari termék.
