Neve valószínű arab eredetű rahj al-gahr (a bánya pora). Régóta ismerik a realgárt ezt az arzén-szulfid ásványt. Már a rómaiak is kis adagokban gyógyszerként használták, de festékként (arzénrubin néven) is elterjedt. Tömegesen szemcsés tömött formában, ritkábban oszlopos sávozott kristályokban fordul elő, leginkább hidrotermális telérekben, auripigment és antimonit társaságában. Sokáig úgy tudták hogy fény hatására sárga auripigmentté alakul át. Újabb kutatások szerint nem auripigmentté hanem pararealgárrá alakul át, ezért gyűjteményekben többnyire fénytől elzárva tartják. Mérgező ásvány! Melegítve fokhagymaszagot áraszt. Napjainkban pirotechnikai (tüzijáték) célra használják. Lelőhelyek: Románia, Kína, USA, Peru, Makedónia, Svájc stb.