Ásványlexikon

Achát kőzetben - Sokolowiec, Dolny Slask, Lengyelország

Achát

Mohs keménység: 6,5-7 Szín: változatos váltakozó színek szürke, barna, fehér, sárga, rózsaszín, stb. Kémia: SiO2 Kristályosodás: trigonális /mikrokristályos Az achát a kvarcok nagy családján belül a kalcedon csoporthoz tartozik. Nevét amellyel először a görög természettudós Theophrastus írásában találkozhatunk, valószínű az ókori achates (ma Dirillo Szicília) folyóról kapta amely egy régi lelőhelye volt. Vulkáni gázhólyag üregekben...

Tovább olvasom

Adamin limonitban Ojuela bánya Mapimí Mexikó

Adamin

Keménység: 3,5 Szín: színtelen, fehér, sárga, sárgászöld, zöld, barna, rózsaszín, lila Kémia: Zn2AsO4(OH) Kristályosodás: rombos Az adamin nevét 1866-ban Charles Friedel francia kémikus és mineralógus adta, Gilbert Joseph Adam francia ásványgyűjtő (és a francia pénzügyminisztérium tanácsadója) után aki felfedezte ezt a ritka ásványt. Többnyire élénk sárgászöld a színe, több réz beépülésével zöld színű (kuproadamin), kobalt...

Tovább olvasom

Adulár klorittal - Alpok

Adulár

Keménység: 6-6,5 Szín: színtelen, fehér, sárga, rózsaszín Kémia: KAlSi3O8 Kristályosodás: monoklin Az adulár nevét 1780-ban Ermenegildo Pini (olasz pap, természettudós, matematikus, geológus, filozófus) adta a Svájci Adula-hegységben (Ticino, Tessin) lévő lelőhelye után. Az adulár a földpát-csoporthoz tartozó ortoklász változata, kálium-alumínium-szilikát ásvány. A holdkő is adulár, a rajta megjelenő fényjátékot (amely fehéres időnként kékes) adularizációnak nevezzük....

Tovább olvasom

Aktinolit

Aktinolit

Keménység: 5,5-6 Szín: zöld Kémia: Ca2(Mg,Fe)5 Si8O22(OH2) Kristályosodás: monoklin Az aktinolit (Richard Kirwan 1794) elnevezése a görög aktisz lithosz (sugár kő) szavakból ered amely gyakori megjelenésére a tűs sugaras kristályok alkotta kévékre, érdekes mintázatokra utal. Úgynevezett azbeszt típusú ásvány, az összetétele megegyezik a tremolit nevű ásvánnyal, csak a magnézium és a vas arányai különböztetik meg...

Tovább olvasom

Akvamarin, földpát, fekete turmalin (sörl) - Erongo, Namíbia

Akvamarin

Keménység: 7,5-8 Szín: világoskék, zöldeskék Kémia: Be3Al2(Si6O18) Kristályosodás: hexagonális (hatszöges oszlopos prizmák) A berillek családjához tartozó akvamarin nevét a latin aqua marina (tenger víz) szavakból kapta ami nagyon találó elnevezés, mert egyszer kékesebb máskor zöldesebb, régóta a hajósok talizmánköve. Az akvamarinban vas van, míg a szintén a berillek közé tartozó de zöld smaragdban króm és...

Tovább olvasom

Alexandrit Ural Oroszország

Alexandrit

Keménység: 8,5 Szín: nappali fényben zöld, mesterséges fényben piros Kémia: BeAl2O4 Kristályosodás: rombos Az alexandrit egy ritka krizoberill változat. Gróf Lev Alekszejevics Perovszkij orosz mineralógus az 1830-as években találta meg az Urali smaragdbányákban ezt a különleges követ amelyet jobban megvizsgálva állítólag gyertya fényénél vette észre, hogy más színt mutat mint természetes fényben. Mivel jó benyomást...

Tovább olvasom

Almandin gránát kristályok (mosott) - Börzsöny, Magyarország

Almandin

Keménység: 7-7,5 Szín: barnásvörös, barnásfekete, vérvörös Kémia: Fe3Al2(SiO4)3 Kristályosodás: szabályos Az almandin nevét 1800-ban Dietrich Ludwig Gustav Karsten német mineralógus adta. Ennek a névadásnak egy kis előzménye is van. A név a délnyugat Törökországi Alabanda város nevéből származik, ahol már nagyon régen csiszolták az almandint. Először Kr. u. 77-ben Plinius Naturalis Historia című művében Carbunculus...

Tovább olvasom

Aluminit

Aluminit

Keménység: 1-2 Szín: fehér, szürke, sárga, barna Kémia: Al2((OH)4ISO4).7H2O Kristályosodás: monoklin Nevét alumínium tartalma után kapta, amely akár 15-16% is lehet. Az aluminit egy nem túl gyakori víztartalmú alumínium szulfát ásvány, 1730-ban írta le először Johann Jakob Lerche német orvos és botanikus, Halle an der Saale-ből ahol egy botanikus kert építése során bukkant rá. Elsősorban...

Tovább olvasom

Amazonit kristály - Taquarali, Itinga, Minas Gerais, Brazília

Amazonit

Keménység: 6-6,5 Szín: zöld, kékeszöld Kémia: K(AlSi3O8) Kristályosodás: triklin Az amazonit a földpát családhoz tartozó zöld mikrolin, nevét 1847-ben Johann Friedrich August Breithaupt adta (az Amazonasz folyóról). Színét kutatások szerint a benne lévő 1% körüli ólomtól, esetleg vastól kapja. Leggyakrabban magmás kőzetekben pegmatitban, gránitban de metamorf palákban, és hidrotermális telérekben is előfordul többnyire kvarccal gyakran...

Tovább olvasom

Ambligonit Brazília

Ambligonit

Keménység: 5,5-6 Szín: színtelen, szürke, bézs, sárga, rózsaszín, halványzöld, világoskék, barna Kémia: (Li,Na)AlPO4(F,OH) Kristályosodás: triklin Az ambligonit nevét 1817-ben kapta J. F. A. Breithaupt német mineralógustól, a görög amvlys (tompa) és gonía (szög) szavak után, amelyek hasadására utalnak (hasadási síkjainak szöge egymáshoz képest 90 fok alatt vannak). Az ambligonit egy lítium tartalmú foszfát ásvány, leggyakrabban...

Tovább olvasom

Ametiszt - Rio Grande do Sul, Brazília

Ametiszt

Keménység: 7 Szín: világos lila, ibolya lila Kémia: SiO2 Kristályosodás: trigonális Az ametiszt nevét a görög amethüsztosz (nem részeg) szóból kapta mivel az ókorban azt tartották róla hogy véd a részegség ellen. Szép lila színét a kristályrácsába beépült vasnak és természetes gamma sugárzásnak köszönheti. Gyakran melegítik 350-400 celsius-fok körüli hőmérsékletre ekkor sárga, narancssárga, barnás színre...

Tovább olvasom

Ametrin dobcsiszolt darabok - Brazília

Ametrin

Keménység: 7 Szín: lila, sárga Kémia: SiO2 Kristályosodás: trigonális Az ametrin mint neve is mutatja az ametiszt és a citrin természetes keveréke. Bolivianit néven is ismert mivel legfőbb lelőhelye a Bolíviai Anahi bánya, innen származik a legtöbb ametrin. Ebből a bányából vált igazán ismertté a 17.-ik században kezdték Európába hozni a spanyolok ezt a szép...

Tovább olvasom

Amfibol kristályok - Plundrichovi Hurky, Suletice, Ústi nad Labem, Cseh Köztársaság

Amfibol (csoport)

Keménység: 5-6 Szín: fekete, sötétszürke, barnás, zöldes Kémia: AX2Z5(Si,Al,Ti)8O22)(OH,F,Cl,O)2 Kristályosodás: monoklin (rombos) Az amfibol nevét 1801-ben kapta René Just Haüy francia mineralógustól a görög amfívolos (kétséges) szóból. Azért ez az érdekes elnevezés, mivel az amfibol nem csak egy ásvány nevét takarja, hanem egy ásványcsoportét is, sokáig még a mineralógusok is sörlnek (fekete turmalinnak) tartották a...

Tovább olvasom

Ammolitok - Madagaszkár

Ammolit

Keménység: 3,5-4,5 Szín: sárga, narancs, piros, zöld, kék, ibolya, barna Kémia: CaCO3 Kristályosodás: rombos Nevét az ammoniteszek után kapta (amelyek felületén kristályosodott), 1967-ben Marcel Charbonneautól egy Calgary (Kanada) ásványboltostól, aki dublettet (két rétegből álló ragasztott kő) készített belőle (alul ammolit felül hegyikristály), ezek után lett ismert ez az érdekes kő. Már 1908-ban leírták tudósok, de...

Tovább olvasom

Analcim kristályok kőzetüregben - Dunabogdány Csódi-hegy

Analcim

Keménység: 5-5,5 Szín: színtelen, fehér, szürke, sárgás, rózsaszín, zöldes Kémia: Na(AlSi2O6).H2O Kristályosodás: szabályos (polimorf) Az analcim nevét 1797-ben René Just Haüy francia mineralógus adta a görög analkimos (gyenge) szóból, utalva az ásvány gyenge elektrosztatikus képességére. Az analcim a zeolitok közé tartozón gyakori ásvány. Magmás eredetű kőzetekben a leggyakrabban bazaltban és andezitben található. Szemcsés tömeges halmazokban,...

Tovább olvasom

Anapait Kercs-fsz.

Anapait

Keménység: 3,5 Szín: színtelen, zöld Kémia: Ca2Fe(PO4)2.4H2O Kristályosodás: triklin Az anapait nevét 1902-ben Arthur Sachs adta, lelőhelye (Anapa, Taman-fsz. Oroszország) után. Az anapait egy ritka foszfát ásvány. Táblás, pengeszerű üvegszilánkokhoz hasonló kristályai sokszor kéveszerűen összenőnek. Leginkább mocsaras környezetben üledékes (oolitos) vasércben, fosszilis fák, kagylók belsejében, esetleg szénben található de ritkán pegmatitokban is előfordul. A Fekete-tenger...

Tovább olvasom

Anhidrit

Angelit (Anhidrit)

Keménység: 3-3,5 Szín: kék (angelit) színtelen, fehér, szürke, rózsaszín (egyéb anhidritek) Kémia: CaSO4 Kristályosodás: rombos Angelitként vált közismertté az anhidrit nevű ásvány kék változata. Vízmentes kalciumszulfát, három irányban tökéletesen hasad. Az anhidrit neve a görög anhydros (víz nélkül) szóból ered (Hall in Tirol A.G.Werner 1804), mivel gipszből a gipsz vízvesztésével anhidrit képződik, és megfelelő feltételek...

Tovább olvasom

Antimonit

Antimonit

Keménység:2 Szín: fémes-szürke Kémia: Sb2S3 Kristályosodás: rombos Neve a görög antimonion (virág) szóból származik hidrotermális telérekben időnként gyönyörű tűs-sugaras kristálysugarakat növeszt. Az ókorban az egyiptomiak, görögök, és a rómaiak is használták többek között kozmetikai (szempillafesték) és gyógyászati (gyógybalzsam) célokra. Már gyertyalángban is megolvad a lángot zöldre festi. Észak-Erdélyből nagyon szép példányai kerültek elő, de sajnos...

Tovább olvasom

Fluorapatit - Ilmilchil, Marokkó

Apatit

Keménység: 5 Szín: színtelen, sárga, zöld, kék Kémia: Ca5(PO4)3(F,CL,OH) Kristályosodás: hexagonális Neve a görög apatao (megtévesztés) szóból ered (A.G.Werner 1786) mivel könnyen össze lehet téveszteni más ásványokkal. Az apatit egy csoport több változata is van, ma a fluor-apatitra használjuk az apatit megnevezést. Magas hőmérsékleten hosszabb tűs, alacsonyabb hőmérsékleten zömökebb oszlopos, még alacsonyabb hőmérsékleten tömeges mikrokristályos...

Tovább olvasom

Apofillit India

Apofillit

Keménység: 4,5-5 Szín: színtelen, fehér, sárga, rózsaszín, zöld Kémia: KCa4Si8O20(F,OH).8H2O Kristályosodás: tetragonális Az apofillit a zeolitok nagy családjához tartozik. Neve görög eredetű apophyll (lehulló levelek) arra utal hogy melegítésre vízveszteség mellett kis lemezkékre hasad. Elsősorban bazalt esetleg más vulkanikus kőzetek hólyagüregeiben vagy hidrotermális telérekben fordul elő. Indiában Mumbai (Bombay) közelében gyönyörű példányai kerülnek elő más...

Tovább olvasom

Aragonit

Aragonit

Keménység: 3,5-4 Szín: színtelen, fehér, szürke, sárga, barna, zöld, kék, barna Kémia: CaCO3 Kristályosodás: rombos Nevét 1797-ben a Spanyolországi Molina de Aragón településről kapta. Tömeges megjelenése mellett oszlopos, szálas, tűs, sztalaktitos és egyéb formákban is megtalálható. Sávos, mintás, csíkos színes réteges tömör változataiból dísztárgyakat, állatfigurákat stb. csiszolnak ezeket gyakran „ónix-márványnak” is nevezik (az „igazi” ónix...

Tovább olvasom

Termésarany nuggetek (mosott) Ausztrália

Arany (Termésarany)

Keménység: 2,5-3 Szín: arany(fémes)sárga Kémia: Au Kristályosodás: szabályos Az arany nevének eredete az "ősi időkre" nyúlik vissza, mivel az emberiség által ez az egyik legrégebben ismert, csodált és áhított ásvány. Magyar elnevezése a finnugor nyelveken keresztül az óperzsa zar(a)n (sárga fém), és a szanszkrit hiranya szóig vezethető vissza. A mai gold szó pedig a proto-indoeurópai...

Tovább olvasom

Asztrofillit

Asztrofillit

Keménység: 3 Szín: barna (bronz), aranysárga Kémia:(K,Na)3(Fe,Mn)7Ti2Si8O24(O,OH)7 Kristályosodás: triklin Neve a görög asztron phyllon (csillag levél) szavakból ered. Ritka ásvány 1854-ben Norvégiából irták le először. Megjelenése gyakran tűs sugaras lemezes, időnként csillagszerű formák leginkább magmás kőzetekben gyakran szienitben fordul elő. Főbb előfordulási helyei: Norvégia, Oroszország, Kanada, Grönland, USA stb.

Tovább olvasom

Szivárvány aura kvarc

Aura Kvarcok

Keménység: 7 Szín: kezeléstől függő pl. v.kék, sárga, szivárvány színű, rózsaszín stb. Kémia: Sio2 Kristályosodás: trigonális (hatszöges prizmák). Az aura kvarcok vékony fémréteggel bevont (fémgőzölt) általában kvarc vagy hegyikristályok. Főként un. vákuumpárologtatással (gőzölés) készülnek de bizonyos esetekben más módszert is használnak. A felhasznált anyagok: arany, titán, réz, vas, nióbium, indium stb. attól függően hogy milyen...

Tovább olvasom

Aurikalkit

Aurikalkit

Keménység: 1-2 Szín: kék, világoskék, zöldeskék, zöld Kémia: (Zn,Cu)5(CO3)2(OH)6 Kristályosodás: monoklin Az aurikalkit nevét 1839-ben Theodor Boettgertől kapta, aki utalva az ásvány réz tartalmára a görög sárga (hegyi) réz (oreíchalkos) szóból kreálta. Már korábban (1788) Franciaországban leírták ezt a réz-cink karbonát ásványt, amely esetleg összetéveszthető némely gyakori kísérő ásványával pl. a malachittal, azurittal, rosasittal, smithsonittal...

Tovább olvasom

Auripigment

Auripigment

Keménység: 1,5-2 Szín: sárga, aranysárga, narancssárga, barnássárga Kémia: As2S3 Kristályrendszer: monoklin Nevét a latin aurum (arany) és pigmentum (festék) szavakból kapta ugyanis már évszázadok óta használták festékanyagként „királysárga” néven. Az auripigment arzéntartalmú szulfid ásvány, és bár az ókorban használták gyógyászati és kozmetikai célokra is arzéntartalma miatt Mérgező! Elsődlegesen hidrotermális folyamatok nyomán keletkezik, de időnként hőforrások...

Tovább olvasom

Aventurinkvarc

Aventurin

Keménység: 6,5-7 Szín: zöld, sárga, barna, kék, szürke Kémia: SiO2 Kristályrendszer: trigonális (mikrokristályos) A kvarcok nagy családjába tartozik neve a XVII. századból az olasz a ventura (véletlen szerencse) szóból származik. Az aventurinkvarcban amely leggyakrabban zöld, akkor fukszit, ha sárgás-barnás akkor hematit, goethit, más színváltozataiban egyéb csillámok, zárványok találhatóak ezek adják színeit és a belsejéből jövő...

Tovább olvasom

Axinit Franciaország

Axinit

Keménység: 6,5-7 Szín: barna, vörösesbarna, lilásbarna, színtelen, sárga, szürke, kék, lila Kémia: Ca4Fe2+Al4(B2Si8O30)(OH)2 Kristályosodás: triklin Az axinit nevét 1797-ben kapta R.J.Haüytől. A név a görög axina (fejsze) szóból ered, amely kristályai gyakori alakjára utal. Attól függően hogy milyen anyag van benne megkülönböztetünk az axinit csoportban (Fe) (ferroaxinit), (Mn), (Mg), axiniteket és még a tinzenitet. Lapos,...

Tovább olvasom

Azurit

Azurit

Keménység: 3,5-4 Szín: kék Kémia: Cu3(OH)2(O3)2 Kristályrendszer: monoklin Nevét a többség szerint a színéről kapta a latin azura szóból, de egyesek szerint a perzsa (arab-angol) lazhward-ból ered. Rézércek oxidációs zónáiban keletkezik legtöbbször malachittal együtt. Oszlopos táblás kristályokban, de tömeges gumós sugaras gömbös formában is megjelenik. A középkori Európában a festészetben használták akkoriban a Franciaországi Lyon...

Tovább olvasom

Barit-németország

Barit

Keménység: 3-3,5 Szín: színtelen, fehér, szürke, sárga, kék, barna, vörös (színei általában nem túl erősek) Kémia: BaSO4 Kristályrendszer: rombos Nevét a görög barüsz (nehéz) szóból kapta ami nagy sűrűségére utal súlypátnak is nevezik. Általában táblás prizmás kristályai hidrotermális úton keletkeznek. Nagyon sok mindenre használják az iparban többek között jó sugárzáselnyelő képessége miatt atomreaktorokban és röntgenlaborokban....

Tovább olvasom

Berill

Berill

Keménység: 7,5-8 Szín: színtelen (goshenit) aranysárga (aranyberill) sárgászöld (heliodor) kékeszöld (akvamarin) smaragdzöld (smaragd) rózsaszín (morganit) vörös (bixbit) Kémia: Be3Al2(Si6O18) Kristályrendszer: hexagonális Nevét a görög berüllosz szóból kapta. A berill név voltaképpen a berillcsoport ásványait takarja (fentebb a színeknél) és amelyik színű egyikhez sem kapcsolható azt nevezzük „simán” berillnek. A tiszta berill 14% berilliumot tartalmazhat. Leginkább...

Tovább olvasom

Berthierit

Berthierit

Keménység: 2-3 Szín: acélszürke, ólomszürke, bronzbarna, Kémia: FeSb2S4 Kristályosodás: rombos A berthierit nevét Pierre Berthier francia geológusról és mineralógusról kapta, aki 1827-ben írta le elsőként a Franciaországi Chazelles (Haute-Loire) mellől. Érdekesség hogy Berthier először haidingeritnek nevezte el az ásványt, de kiderült hogy már van ilyen nevű ásvány, ezek után a másik érintett Wilhelm Ritter von...

Tovább olvasom

Bisszolit

Bisszolit (Amiant)

Keménység: 5,5-6 Szín: zöld, kékeszöld Kémia: Ca2(Mg,Fe 2+)5Si8O22(OH)2 Kristályosodás: monoklin Nevét amely görög eredetű és kb. „szakállas követ” jelent Horace Bénédict de Saussure svájci geológus, fizikus és alpinista adta 1796-ban. A bisszolit az amfibol csoportbeli aktinolit egy érdekes azbesztszerű változata legtöbbször rostos, szálas, „hajszerű” vékony kristályokban jelenik meg. Az Alpokban általában metamorf (átalakult) mészkő hasadékaiban,...

Tovább olvasom

Bizmut növesztett kristályok

Bizmut

Keménység: 2,25 Szín: ezüstfehér, rózsaszínes Kémia: Bi Kristályosodás: romboéderes A bizmut nevét valószínű a német weisse masse (fehér tömeg), (szász wise must) szavakból kapta, ugyanis régen a németországi Érchegységbeli bányákban a bányászok így nevezték az akkor nekik még haszontalannak tűnő ásványt. Régóta ismert ez az ásvány 1450-ből származik Valentius Basilius német szerzetestől első írásos említése....

Tovább olvasom

Bojikövekusa

Boji kő (Pop Rock)

Keménység: 5-6 Szín: fekete, sötét barna, szürke Kémia: FeS2 + FeooH.n H2o Kristályrendszer: szabályos A Boji kövek voltaképpen természetes vasérc „golyók” gömb vagy lencse alakú piritek limonittal, amelyek az újabb kutatások szerint palládiumot is tartalmaznak. Lelőhelyük Smoky Hill, (egy piramis alakú hegynél) Gove County, az USA Kansas állama. Hasonló pirit gömbök több helyen előfordulnak, de...

Tovább olvasom

Borostyán bogarakkal

Borostyán

Keménység: 2-2,5 Szín: jellemzően sárgától a barnáig de van fehéres, feketés, zöldes, kékes stb. Kémia: C78H11O10S Kristályrendszer: amorf Magyar nevét a német Bernstein (börnen-égni) szóból kapta. Az ókorban a görögök elektronnak nevezték mivel ha megdörzsöljük sztatikusan feltöltődik. Égésekor kellemes gyantás illata van. A borostyán megkövesedett fosszilis gyanta. Már az őskorban ismerte és használta az ember,...

Tovább olvasom

Bournonit kristályok

Bournonit

Keménység: 2,5-3 Szín: acélszürke, sötétszürke, fekete Kémia: PbCuSbS3 Kristályosodás: rombos A bournonit nevét 1805-ben Robert Jameson skót természettudós és mineralógus adta Jacques Louis de Bournon (aki az ásvány kémiai képletét meghatározta) francia krisztallográfus és mineralógus tiszteletére. Érdekesség hogy előtte rövid ideig (1797-től) Endellionit volt a neve az ásványnak, mégpedig azért mert az Angliai St. Endellion...

Tovább olvasom

Brazilianit Linópolis Minas Gerais Brazília

Brazilianit

Keménység: 5,5 Szín: sárga, zöldessárga, zöld Kémia: NaAl3(PO4)2(OH)4 Kristályrendszer: monoklin Mint neve is mutatja nevét Brazíliáról kapta ahol 1944-ben F.H.Pough és E.P.Henderson mineralógusok azonosították be. Foszfátban gazdag gránit pegmatitokban keletkezik. Mivel viszonylag ritka a drágakövekhez mérve puha és jól hasad ritkábban készítenek belőle ékszereket, inkább gyűjtőkő. Legfőbb lelőhelye Brazíliában Minas Gerais /Espirito Santo ahol 15...

Tovább olvasom

Brewsterit Whitesmith Mines, Strontian, Argyll, Skócia

Brewsterit

Keménység: 5 Szín: fehér, szürke, sárgás, zöldes Kémia: (Sr,Ba)2Al4Si12O32.10H2O Kristályosodás: monoklin A brewsterit nevét 1822-ben H. J. Brooke (angol mineralógus) adta Sir David Brewster (skót fizikus, matematikus) neve után. A brewsterit a zeolit csoporthoz tartozó stroncium (bárium) alumínium szilikát ásvány. 1997 előtt egy különálló ásványként szerepelt a brewsterit, azonban az IMA (Nemzetközi Ásványtani Szövetség) ezt...

Tovább olvasom

Menü

Tájékoztatjuk, hogy honlapunk a teljesebb és kényelmesebb böngészési élmény érdekében egyedi és anonimizált egyszerű szöveges fájlokat, ún. sütiket (cookie-kat) használ. View more

Elfogadom