Nevét James Smithson angol vegyészről és mineralógusról kapta. Smithson is kutatta az un. galmát (kalamin), ami a cink-ólom érctelepeken fordul elő. 1802-ben ő mutatta ki hogy nem egy, hanem két különböző ásványból áll a hemimorfitból, és a smithsonitból. 1832-ben posztumusz róla nevezték el a smithsonitot, és az ő adományából (hagyatékából) alapították az USA-ban a Smithsonian Intézetet. A szfalerit (cink-szulfid) mállása nyomán keletkezik másodlagosan. Kristályai ritkák romboéderesek, általában földes, szálas, rostos, kévés, fürtös, halmazokban bekérgezésekben jelenik meg. Több helyen előfordul Namíbia (Tsumeb), Görögország (Lavrion), USA (Arizona, Utah, Arkansas, Új-Mexikó), Mexikó (Chihuahua), Ausztrália (Új-Dél-Wales) stb.