Ásványlexikon

Goethit

Keménység: 5-5,5 Szín: sárga, rozsdabarna, vöröses, barna, feketésbarna Kémia: a-Fe3+O(OH) Kristályosodás: Rombos A goethit nevét 1806-ban Johann Georg Lenz német mineralógus adta, Johann Wolfang von Goethe híres német író-költő tiszteletére, aki ásványgyűjtőként is ismert, gyűjteménye egy része jelenleg az USA-ban van. A goethit egy vas-oxid-hidroxid ásvány. Főként vasban gazdag ércek bomlásának terméke (vaskalap-mállási öve), de...

Tovább olvasom

Uvarovit gránát

Gránát (csoport)

Keménység: 6,5-7,5 Szín: sárga, zöld, piros, vörös, barna, fekete Kémia: 3Sio2…… Kristályosodás: szabályos A gránát nevét a latin granum (gabonaszem) szóból kapta, mások szerint a gránátalma magjai (Punica granatum) után. Plinius használta rá (az almandinra) a carbunculus szót, régen több más vöröses színű követ is karbunkulus kőnek hívtak. A gránát név szilikát ásványok egy csoportját...

Tovább olvasom

Grosszulár gránát kristályok - Olaszország

Grosszulár

Keménység: 6,5-7,5 Szín: zöld, egreszöld, sárgás, színtelen, szürke, rózsaszín, narancs, piros, vörös, barna Kémia: Ca3Al2(SiO4)3 Kristályosodás: szabályos A grosszulár nevét 1808-ban Abraham Gottlob Werner német mineralógus és geológus adta az egres (köszméte) latin neve (Ribes grossularia) után, utalva az ásvány egyik leggyakoribb színváltozatára. A grosszulár kalcium-alumínium-szilikát a gránát csoport tagja, változatai a hidrogrosszulár, leukogránát, hesszonit,...

Tovább olvasom

Nyers gyémántok- Dél-Afrika

Gyémánt

Keménység: 10 Szín: színtelen, szürke, sárga, barna, kék, zöld, rózsaszín, piros, fekete Kémia: C Kristályosodás: szabályos A gyémánt neve a görög adamasz (legyőzhetetlen) szóból ered. Keménysége, brillanciája (tüze), és ritkasága emelte a legdrágább kövek közé. Az utána következő 9-es keménységű korund csoport ásványainál (rubin, zafír) 140-szer keményebb. A gyémánt elsődleges lelőhelyei olyan kürtők „pipe”-ok amelyek...

Tovább olvasom

Gyöngy

Gyöngy

Keménység: 2,5-4 Szín: fehér, rózsaszín, ezüst, arany, zöld, kék, fekete Kémia: CaCO3 kristályosodás: mikrokristályos Nevének eredete bizonytalan a latin perna (kagylófaj) vagy sphaerula (golyócska) szóból eredhet. A gyöngyök többnyire kagylók ritkábban csigák „védekezése” folytán keletkeznek, a bekerült idegen anyag körül gyöngyház (aragonit+konkin/szerves szaru/) épül fel rétegesen és ezekből a rétegekből épül fel a gyöngy. A...

Tovább olvasom

Hackmanit

Keménység: 5,5-6 Szín: szürkésfehér, krémfehér, rózsaszín, lila, vöröses Kémia: Na8Al6Si6O24(Cl2S) Kristályosodás: szabályos A hackmanit nevét Victor Axel Hackman finn geológusról kapta. Ezt az érdekes ásványt 1896-ban fedezte fel L. C. Boergstroem Grönlandon. A hackmanit a szodalit egy ritka változata. Nagyon érdekes tulajdonsága a tenebrescencia és/vagy a fotokromizmus. A Kanadai (Mont Saint-Hilaire) és a Grönlandi (Ilimaussaq)...

Tovább olvasom

Kősó-Halit

Halit (Kősó)

Keménység: 2 Szín: színtelen, fehér, szürke, sárga, vöröses, kék, fekete Kémia: NaCl kristályosodás: szabályos A halit név görög eredetű, a magyar só a latin sal (só) szóból ered. A kősó (nátrium-klorid) üledékes eredetű un. evaporit ásvány, akár otthon is „készíthetünk” tömény sóoldatból kősókristályokat. Legtöbbször színtelen, vagy szürkés, de a benne lévő szennyeződéseknek köszönhetően ritkábban különböző...

Tovább olvasom

Harmotom, Clashgorm new mine, Strontian, Argyll, Skócia

Harmotom

Keménység: 4-5 Szín: színtelen, fehér, szürke, sárga, rózsaszín, barna Kémia: Ba2(Si12Al4)O32.12H2O Kristályosodás: monoklin A harmotom nevét 1801-ben René Just Haüy francia mineralógus adta a görög armos (közös) és témnei (metsz) szavakból, mivel többnyire ikres kristályai sokszor kereszt alakban metszik egymást. A harmotom a zeolitok közé tartozik, viszonylag ritka változat, a phillipsithez áll nagyon közel, bárium-alumínium-szilikát....

Tovább olvasom

Hedenbergit

Keménység: 5,5-6,5 Szín: sötétzöld, barnászöld, szürkészöld, zöldesfekete, fekete Kémia: CaFe2+Si2O6 Kristályosodás: monoklin A hedenbergit nevét 1819-ben Jöns Jakob Berzelius svéd vegyész és orvos adta munkatársa Anders Ludwig Hedenberg svéd kémikus tiszteletére, ebben az évben írták le a Svédországi Tunaberg (Nyköping) településről. A hedenbergit a piroxén csoport egyik ásványa, annak vasban gazdag, jól hasadó tagja. Magmás...

Tovább olvasom

Hegyikristály

Hegyikristály

Keménység: 7 Szín: színtelen Kémia: SiO2 Kristályosodás: trigonális Neve a görög krüsztallosz (jég) szóból ered mivel sokáig örökre megfagyott jégnek tartották. A kvarc-csoport „tagja” a színtelen és átlátszó kvarcot nevezzük hegyikristálynak. Piezoelektromos tulajdonságát a Curie házaspár fedezte fel 1880-ban. Földünk nagyon gyakori ásványa, előfordul magmás, üledékes, és metamorf kőzetekben is. Magyarországon a Mátrában (Gyöngyösoroszi), és...

Tovább olvasom

Heliodor kristály - Brazília

Heliodor

Keménység: 7,5-8 Szín: zöldessárga, sárga Kémia: Be3Al2(Si6O18) Kristályosodás: hexagonális Nevét a görög heliosz (nap) és dóron (ajándék), (a nap ajándéka) szavakból kapta. Namíbiában 1910-ben a Rössing bányában találta meg az első példányokat egy német bányatársaság, (ők nevezték el a követ) és az ezekből a kövekből készített ékszert II. Vilmos német császárnak és feleségének ajándékozták. A...

Tovább olvasom

Heliotrop - Ásványlexikon - Kristálycentrum

Heliotróp

Keménység: 7 Szín: sötétzöld piros pöttyökkel foltokkal Kémia: SiO2 Kristályosodás: mikrokristályos kvarc (trigonális) Neve a görög heliosz (nap) és troposz (forduló) szavakból származik. A kvarc-csoporthoz tartozik tévesen vérjáspisnak is nevezik de voltaképpen egy kalcedon változat. A közép-korban a benne lévő piros foltokat Krisztus vérének tartották ezért vérkőnek nevezték és különleges hatást tulajdonítottak neki. Mostanában a...

Tovább olvasom

Hematit kristály Cseh Köztársaság

Hematit (Vérkő)

Keménység: 5,5-6,5 Szín: sötétszürke, fémes, fekete, barnásvörös Kémia. Fe2O3 Kristályosodás: trigonális Neve görög eredetű haima (vér) szó arra utal, hogy vizes csiszoláskor vérvörös lesz a hűtővíz de vörös a karcszíne is. Az ókorban vérzés elleni amulett kőként használták. Fontos vasércásvány. Nagyon változatos a megjelenése, a tömeges földestől kezdve lehet sugaras, rozettás, gömbös-vesés, stb. A fényes...

Tovább olvasom

Herkimer - Ásványlexikon - Kristálycentrum

Herkimer gyémánt

Keménység: 7 Szín: színtelen, sárgás, szürkés Kémia: SiO2 Kristályosodás: trigonális A herkimer gyémánt nevét lelőhelye után kapta: Herkimer County, New York állam, USA. A herkimer gyémánt neve ellenére nem gyémánt, hanem természetes kétvégű kvarc/hegyikristály, amely alakjával és csillogásával emlékeztethet a gyémántra. Az ilyen típusú kristályokat lelőhelynév+gyémánt néven nevezik (pl. máramarosi gyémánt, komlói gyémánt stb.) és...

Tovább olvasom

Heulandit Touch Hills, Central Region, Scotland

Heulandit

Keménység: 3-4 Szín: színtelen, fehér, szürke, sárga, narancs, rózsaszín, vörös, barna, zöld Kémia: (Ca,Na)2-3Al3(Al,Si)2Si13O36.12H2O Kristályosodás: monoklin A heulandit nevét 1822-ben adta Henry James Brooke angol mineralógus Johann Heinrich (John Henry) Heuland angol (németországban született) ásványgyűjtő és kereskedő tiszteletére. A heulandit a zeolit csoport tagja egy víztartalmú kalcium-alumínium szilikát. Bár összetétele nem mindig egyforma, megkülönböztetünk a...

Tovább olvasom

Hialit - Tarcal, Magyarország

Hialit (üvegopál)

Keménység: 5,5-6,5 Szín: színtelen, fehér, sárgás, kékes Kémia: SiO2.nH2O Kristályosodás: amorf A hialit neve valószínű az (ó) görög hyalos (kb. tiszta kristály vagy üveg) és lithos (kő) szavakból származik. A hialit (üvegopál) egy többnyire színtelen átlátszó opál változat, amelynek szép példányai a buzogva előtörő megfagyott vízre emlékeztetnek. A hialit némi vizet is tartalmaz mint a...

Tovább olvasom

Hipersztén - Ásványlexikon - Kristálycentrum

Hipersztén

Keménység: 5-6 Szín: fekete, feketészöld, feketésbarna, fémfényű Kémia: (Fe,Mg)2(Si2O6) Kristályosodás: rombos Neve görög eredetű hiper (fent) stenos (hatalom), régebbi elnevezése paulinit. A piroxén-csoport tagja. Lehet áttetsző átlátszatlan, időnként szép fémes fénnyel minél magasabb a vastartalma annál sötétebb. Bázisos, ultrabázisos magmás kőzetekben található. Előfordul Indiában, Grönlandon, Norvégiában és az USA-ban is.

Tovább olvasom

Szivárvány holdkő-Labradorit - India

Holdkő

Keménység: 6 Szín: színtelen, fehér, sárga, barna Kémia: K(AlSi3O8) Kristályosodás: monoklin Nevét fehéres, a jobb minőségű köveken kékes fényjátékáról kapta. Ez a fényjáték a kő belső szerkezetének köszönhető (adularizál). A földpát-csoport tagja adulár változat. Manapság ismert az un. „szivárvány holdkő” is amelyekben a fehéres és kékes színen kívül más színek is megjelennek, de ezek már...

Tovább olvasom

Howlit - Ásványlexikon - Kristálycentrum

Howlit

Keménység: 3,5/6,5 Szín: fehér,bézs Kémia: Ca2(BOOH)5.Sio4 Kristályosodása: monoklin A howlit nevét James Dwight Dana amerikai (USA) geológus, mineralógus, zoológus adta felfedezője Henry How kanadai kémikus, geológus, mineralógus tiszteletére. Henry How 1886-ban a Kanadai King's College professzora volt, amikor a közeli gipszbányából Windsor (Új-Skócia, Kanada) olyan hírek jöttek a bányászoktól hogy találtak valamit ami bosszantotta őket...

Tovább olvasom

Ilvait kvarcban - Dalnyegorszk, Oroszország

Ilvait

Keménység: 5,5-6 Szín: fekete, szürkésfekete, barnásfekete Kémia: CaFe3+Fe2+2(SiO7)O(OH) Kristályosodás: rombos, monoklin Az ilvaitot az Olaszországi Elba szigetén (Torre di Rio, Rio Marina) 1807-ben M. Leliévre bányafelügyelő fedezte fel, aki el is nevezte Yénitnek. 1811-ben Henrik Steffens norvég-német filozófus, természettudós, költő és tanár új, máig használt nevét az ilvaitot adta az ásványnak amely név az Elba...

Tovább olvasom

Iolit (cordierit, vízzafír, dikroit)

Keménység: 7-7,5 Szín: kék, a cordieritnél szürke, kékes, sárgás, barnás Kémia: Mg2Al4Si5O18 Kristályosodás: rombos Ennek az érdekes kőnek (cordierit) négy neve is van: iolit a görög ibolya szóból, cordierit a francia Louis Antoine Pierre Cordier mineralógus és geológus tiszteletére, vízzafír hasonlósága a zafírhoz, dikroit a görög dikhroia (kettős szín) szóból. Ez a kő pleokroizmusa miatt,...

Tovább olvasom

Jacinto de Compostela

Keménység: 7 Szín: vörös, narancssárga Kémia: SiO2 Kristályosodás: trigonális Spanyol nevét (Jacinto de Compostela/Compostelai Jácint) azoktól a zarándokoktól kapta akik Santiago de Compostelába (híres katolikus zarándokhely) jártak, akik többek között ezt az ásványt is talizmánként hordozták magukkal. Viszont az ásvány nem onnan származik klasszikus lelőhelye Chella, Valencia, de több más Spanyolországi helyen (Valenciai és Aragóniai...

Tovább olvasom

Jáde - Ásványlexikon - Kristálycentrum

Jade

Keménység: 6,5-7 Szín: zöld, fehér, rózsaszín, lila, sárga, barna, pirosas, fekete Kémia: NaAlSi2O6 Kristályosodás: monoklin Neve a spanyol piedra de ijada (lágyékkő) szóból ered, mivel a Közép-Amerikát elfoglaló spanyolok vesebántalmak elleni amulettként használták. A nefrittel sokszor keverik. Régóta használják dísztárgyak és ékszerek készítésére. Kínában és Tibetben több ezer éve nagy kultusza van, leginkább különböző figurákat,...

Tovább olvasom

Jáspis - Ásványlexikon - Kristálycentrum

Jáspis

Keménység: 6,5-7 Szín: vörös, sárga, szürke, barna, zöld, és ezek keveréke Kémia: SiO2 Kristályosodás: trigonális (mikrokristályos) A jáspis neve görög eredetű foltos vagy pettyezett köre utal. Nagyon sokféle megjelenése és változata van. A teljesség igénye nélkül ismerünk vörös „klasszikus”, kép (térkép), szem, breccsa, turritella (a benne lévő megkövesedett csigák latin neve után), óceán, kabamba stb....

Tovább olvasom

K2 kő - K2, Himalája

K2 kő

Keménység 6-7 (gránit) 3,5-4 (azurit) Szín: fehér, szürkés, kék, zöld Kémia: gránit-SiO2+Al2O3+K2O+Na2CO3+egyebek/azurit Cu3(OH)2(O3)2 vagy malachit Kristályosodás: vegyes A K2 kő az utóbbi években a kereskedelembe eljutott érdekes és viszonylag ritka természetes kőzet és ásvány (ok) alkotta kő. Fehér gránitban azurit vagy ritkábban malachit gömböcskék vannak elszórtan belenőve. A gömböcskék mérete néhány millimétertől kb. 2 centiméteresig...

Tovább olvasom

Kabazit Csódi-hegy Dunabogdány

Kabazit

Keménység: 4,5 Szín: színtelen, fehér, sárga, rózsaszín, vörös, halványzöld Kémia: Ca(AlSi2O6)2.6H2O Kristályosodás: trigonális A kabazit nevét a francia természettudóstól Bosc d' Antic-tól kapta 1788-ban, egy görög írásból származó szó állítólagos elírása folytán. A kabazit a zeolitok közé tartozó viszonylag gyakori víztartalmú alumoszilikát ásvány. Leggyakrabban magmás eredetű kőzetek hólyagüregeiben, vagy mészkövek, palák repedéseiben fordul elő. Általában...

Tovább olvasom

Kalcedon - Trestia/Kötelesmező - Románia

Kalcedon

Keménység: 6,5-7 Szín: világos kék, szürkés, fehéres, sárgás Kémia: SiO2 Kristályosodás: trigonális (rostos mikrokristályos) Nevét a Boszporusz melletti ókori nevén kalkedon városáról kapta. A kalcedont általában világoskék, szürkéskék ásványként ismerjük (csíkos változatát manapság kék csipke achátként is forgalmazzák) de különböző színű változatainak más-más neve van. Vöröses-narancs - karneol, barnásvörös - szárder, zöldes dendrites - mohaachát,...

Tovább olvasom

Kalcit

Kalcit

Keménység: 3 Szín: színtelen, sárga, zöld, kék, barna, fekete Kémia: CaCO3 Kristályosodás: trigonális Nevének eredete a görög khalix (mész, mészkő stb.) majd a latin calcis szóhoz köthető. A kalcit a kvarchoz hasonlóan nagyon gyakori ásvány, hazánkban is a mészkőhegységek uralkodó ásványa. Kristályainak megjelenési formája rendkívül változatos. Érdekes optikai tulajdonsága a kettős törés nagyon jól megfigyelhető...

Tovább olvasom

Kalkantit - Ásványlexikon - Kristálycentrum

Kalkantit

Keménység: 2-2,5 Szín: kék, kékeszöld Kémia: CuSO4.5H2O Kristályosodás: triklin A kalkantit nevét a gögög chalkos (réz), és anthos (virág) szavakból kapta. Vízben oldódik, ezért is népszerű az újrakristályosítása tömény vizes oldatból, szép égkék kristályokat kapunk. Ha megnyaljuk fémes íze van de Vigyázat Mérgező! Rézérc telepek másodlagos ásványa, tömeges szemcsés, cseppköves, bekérgezések mellett táblás, oszlopos, szálas...

Tovább olvasom

Kalkopirit - Ásványlexikon - Kristálycentrum

Kalkopirit

Keménység: 3-4 Szín: sárgaréz színű (zöldes), irizáló, feketés Kémia: CuFeS2 Kristályosodás: tetragonális A kalkopirit mint neve is mutatja voltaképpen „réztartalmú pirit”. Színe leggyakrabban zöldes „rézsárga” de sokszor alakul ki rajta színes irizáló lilás-kékes futtatás. Többnyire hidrotermális érctelérek ásványa, de más kőzetekben is előfordul. Fontos rézérc, réztartalma kb. 1/3-da az ásványnak. Hazánkban többek között Gyöngyösorosziban és...

Tovább olvasom

Kalkozin

Keménység: 2,5-3 Szín: sötét/acél szürke, fekete Kémia: Cu2S Kristályosodás: monoklin A kalkozint először 1832-ben Francois Sulpice Beudant francia mineralógus és geológus írta le, nevét a görög chalkos( réz) szóból alkotta. 1868-ban James D. Dana és George J. Brush átnevezték (angol írásmódban chalcosine helyett chalcocite lett a neve). Ezt a réz-szulfid ásványt természetesen már korábban is...

Tovább olvasom

Karfolit Krásno, Horní Slavkov, Karlovy Vary Régió , Cseh Köztársaság

Karfolit

Keménység: 5-6 Szín: sárga, szalmasárga, viaszbarna Kémia: Mn2+Al2Si2O6(OH)4 Kristályosodás: rombos A karfolit 1817-ben kapta nevét Abraham Gottlob Werner német mineralógus és geológustól a görög karphos (szalma/száraz szár) és lithos (kő) szavakból, az ásvány kinézete után. Szalmakőnek is nevezik ezt a ritka mangán-alumínium-szilikát ásványt. Általában metamorf palákban szálas, tűs kristályokban és az ezekből összenőtt prizmás halmazokban...

Tovább olvasom

Karneol - Ásványlexikon - Kristálycentrum

Karneol

Keménység: 7 Szín: narancsvörös Kémia: SiO2 Kristályosodás: trigonális (mikrokristályos) Neve latin eredetű. Voltaképpen a kalcedon egyik változata. Színét a beépülő vastól kapja. A világos narancssárgától a barnásvörösig terjedhet színe. Indiában „napoztatják” kiteszik a napra hogy még mélyebb vöröses színe legyen. Már kb. ie. 7000-ből származó íjfúróval kifúrt példányait is megtalálták a mai Pakisztán területén, de...

Tovább olvasom

Kassziterit - Ásványlexikon - Kristálycentrum

Kassziterit

Keménység: 6-7 Szín: barna, fekete (színtelen, sárgás ) Kémia: SnO2 Kristályosodás: tetragonális Neve a görög kassziterosz (ón) szóból ered. Ónkőnek is nevezzük. Az emberiség több ezer éve bányássza. Az ón ércásványa, közel 80% ónt tartalmaz. Kristálylapjainak erős „gyémántfényű”csillogása van. Vulkanikus kőzetekből de torlatokból is bányásszák. Főbb lelőhelyei Kína, Malajzia, Indonézia, Bolívia.

Tovább olvasom

Terméskén kristályok - Lengyelország

Kén (Terméskén)

Keménység: 1,5-2 Szín: sárga, barnássárga Kémia: S Kristályosodás: rombos A kén neve az "égő kő" a szanszkrit sulvere és a latin sulphur szóból származik. A kén több ásványban előfordul, (pl.pirit) de elemként tisztán ( S ) is megtalálható. Leggyakrabban vulkáni tevékenység során keletkezik, de hőforrásoknál is előfordul. Megtalálható egyes üledékekben, szulfidos ércek bomlásának terméke is...

Tovább olvasom

Kianit - Barra do Salinas, Minas Gerais, Brazília

Kianit (Disztén)

Keménység: 4-7 Szín: kék, zöld, színtelen, sárga, fekete Kémia: Al2O(SiO4) Kristályosodás: triklin Elnevezése a görög küanosz (kék) szóból ered. Másik inkább régebben használt nevének eredete a disztén a szintén görög disz (kétszeres) és szthenosz (erősség) utal arra hogy kristályainak keménysége irányonként eltérő, hosszirányban 4-5, keresztben pedig 6-7. Kristályai leginkább oszlopos megjelenésűek. Metamorf kőzetek ásványa. Fekete...

Tovább olvasom

Kiasztolit

Kiasztolit

Keménység: 5-5,5 Szín: sárgás, rózsaszínes, barna, fekete Kémia: Al2SiO5 Kristályosodás: rombos Nevét a görög khi betűre való hasonlósága miatt kapta. Voltaképpen a kiasztolit az andaluzit egy változata, az andaluzit kristályokban kereszt alakban belenőtt szenes zárványok „alkotják” jellegzetes rajzolatát. Ezt a hosszúkás kristályt „felszeletelik”, és így ezeket a szeleteket megcsiszolva kapják a jellegzetes kereszt rajzolatú köveket....

Tovább olvasom

Klinoklász

Keménység: 2,5-3 Szín: kék, zöldeskék, sötétzöld Kémia: Cu3(AsO4)(OH)3 Kristályosodás: monoklin A klinoklász nevét 1830-ban August Breithaupt német mineralógustól kapta, a görög klinei (ferde) és klasei (törés) szavakból, utalva bazális hasadására. 1830-ban fedezték fel Wheal Gorland, St Day, Cornwall, Anglia, Egyesült Királyság lelőhelyen. Másodlagos keletkezésű ritka víztartalmú réz-arzenát ásvány. Táblás, tűs kristályai sokszor alkotnak prizmás gömbös...

Tovább olvasom

Klorit zárványok hegyikristályban - Alpok

Klorit (csoport)

Keménység: 2-2,5 Szín: zöld, fekete, fehér, sárga, piros Kémia: A6((OH)8/(Si,Al)4O10) (általános képlet) Kristályosodás: monoklin (triklin) A klorit nevét a görög chlorós (zöld) szóból kapta, leggyakrabban előforduló színváltozatára utalva. A klorit rétegszilikát, neve több ásványt takar (klinoklór, chamosit, kammerit stb.), kémiai összetételére ezért van egy általános képlet megadva, (A6 lehet Mg, Al, Fe2+, Fe3+, Mn stb.)....

Tovább olvasom

Menü

Tájékoztatjuk, hogy honlapunk a teljesebb és kényelmesebb böngészési élmény érdekében egyedi és anonimizált egyszerű szöveges fájlokat, ún. sütiket (cookie-kat) használ. View more

Elfogadom