A pszeudomalachit nevét 1813-ban adta Johann Friedrich Ludwig Hausmann (német mineralógus, geológus) a görög psevdís (hamis, ál) szóból és a malachit ásvány nevéből alkotva. Mint nevének jelentése is mutatja a pszeudomalachit nagyon hasonlít a malachitra, ugyanúgy réz oxidációs ásvány, viszont más az összetétele (réz-foszfát). Több régebbi neve is van: Lunnit, Ehlit, Tagilit stb. Rézérc telepek oxidációs zónájának másodlagos ásványa. Kristályai ritkák, általában szálas, sugaras, gömbös, szőlőszerű fürtös, vesés megjelenésű és kérges bevonatokban is megtalálható. Kísérő ásványai a malachit, krizokolla, kuprit, piromorfit, libethenit, limonit, kvarc stb. Viszonylag ritka ásvány, zöld színe miatt régebben a malachithoz hasonlóan a festészetben (porrá őrölve) használták. Lelőhelyek: Németország, Szlovákia, Oroszország, Portugália, Anglia, Chile stb.