Ásvány gyűjtés és meghatározás

Gyűjtés

Az ásványgyűjtés nagyon jó dolog, ötvözi a természetjárást a „kincskeresés” izgalmával. Közben persze az ember megtanulja a térképet ( vagy a GPS-t ) használni, egy kis gyakorlat után meglátja hogy az adott területen merrefelé érdemes keresgélni, milyen köveket érdemes „megkopogtatni”. Csodálatos érzés amikor rövidebb vagy hosszabb keresés után egy szétkalapált kő belsejéből előkerülnek a gyönyörű kristályok. Persze nem mindenhol érdemes és szabad „keresgélni”, plusz célszerű legalább valamilyen egyszerűbb felszerelést (bakancs, szemüveg, kalapács, véső, kesztyű stb. is magunkkal vinni ). Szívesen adunk tanácsot mi is de többek között a MAMIT és a Geománia honlapján is lehet lelőhelyekről stb. informálódni.

Meghatározás

Ahhoz hogy egy ásványt vagy drágakövet pontosan meghatározzunk általában szaktudás kell. Persze némely ismertebb ásványt, főleg ha természetes kristályalakjában van akár egy jó könyvvel is meg lehet határozni. A legtöbb esetben azonban sok tapasztalat, szaktudás és időnként megfelelő eszközök (triplet ékszerész lupe, polariszkóp, mikroszkóp, refraktométer stb.) is kellenek.
Sajnos egyre több utánzat, hamisítvány és egyéb „csoda” kerül piacra amelyeket megfelelő tudás nélkül lehetetlen kiszűrni, ezért érdemes olyan helyen beszerezni kincseinket ahol valódi szakértelem és korrektség van. Mi az üzletünkben sajnos elég gyakran találkozunk olyan hozzánk betérő érdeklődővel, vásárlóval akinek nagy becsben tartott kövéről nálunk derül ki hogy nem az aminek vásárolta. A rengeteg utánzatból, műtermékből, festett, sugárzott, hevített és még számtalan módon átalakított vagy kreált kőből bemutatunk egy párat a Szintetikus és manipulált kövek oldalunkon. Ezekkel a „kövekkel” semmi baj akkor ha a vásárlóval pontosan közlik hogy voltaképpen mit is vásárol, de ez nem mindig történik meg.

Pár gyakrabban használt szó jelentése

Drúza: Közös alapból kiinduló, az alaphoz általában merőleges egymással párhuzamos növekedésű kristálycsoport.

Geoda: Kerekded kőzetüregben fejlődött (vulkanikus vagy üledékes) általában az üreg falától a középpont felé növő kristályok tömege alkotja. Vulkanikus tevékenység során un. gázhólyag üregek képződnek (mint a kelt tésztában a buborékok) és megfelelő feltételek mellett (nyomás, hőmérséklet, anyagösszetétel) ezekben nőnek a kristályok.

Kristály: szilárd halmazállapotú anyag, amelyben az atomok, ionok vagy molekulák szabályos rendezett térrácsot alkotnak. A név a görög krüsztallosz (jég, hegyikristály) szóból ered.

Mineralógia: ásványtan az ásványokkal foglalkozó tudományág, a (középkori) latin minare (ásás/bányászás) szóból ered.

Drágakő: természetes eredetű ásványok, amelyek szépségük, ritkaságuk, keménységük és minőségük folytán elérik ezt a „rangot”. Általában csiszolják formázzák polírozzák őket ezzel még jobban „kihozzák” szépségüket. Egy „közönséges” ametiszt is lehet drágakő ha olyan színű és minőségű a kő, de egy smaragd is lehet „csupán csak” ásvány, ha a kő minőségével (szín, átlátszóság stb.) nem üti meg azt a mércét ami drágakővé teheti

Zárvány: az ásványokban nagyo.n sok fajta zárvány található (általában idegen anyagok, de lehetnek „saját” anyagúak is) ezek lehetnek szilárd (általában más ásványok), cseppfolyós (víz, kőolaj stb.) és légnemű (különféle gázok) anyagok, vagy ezek keverékei. A zárványok az igazán hozzáértőknek sok mindent elmesélhetnek az ásvány „történetéről”. Kvarckristályokban időnként előfordulnak folyadékban gázbuborékok un. libellák ha mozgatjuk a kristályt a buborék „mozog”. A rutilkvarc az egyik leggyakrabban látható zárványos ásvány, mint a neve is mutatja általában hegyikristályban vagy füstkvarcban rutilszálak láthatók.

Csillaghatás-Aszterizmus: A  csillaghatást vagy csillagalakzatot-aszterizmust a kőben lévő bizonyos szögekben (60 fok, 90 fok, 30 fok) elhelyezkedő csatornák vagy kristálytűk (rutil, amfibol stb.) rendszere „okozza”. Ezek a 6 ritkábban 4 vagy 12 ágú fénycsillagok a legjobban egy fényforrással való megvilágításnál (nem „szórt” fénynél, tehát egy lámpa vagy napfény) láthatóak,  és ahogy mozgatjuk a követ úgy „vándorol” a csillag a kő felszínén. A csillaghatás több fajta ásványnál is előfordulhat, legismertebbek a csillagrubinok és csillagzafírok, de a Madagaszkári rózsakvarcnál vagy ritkábban például a gránátnál is előfordulhat. Ez az érdekes és látványos optikai jelenség akkor látható legjobban ha a kő domborúra (kaboson) van csiszolva.

Dendritek: A dendrit elnevezés a görög dendron – fa jelentésű szóból kapta a nevét, amely nagyon jól mutat rá ezeknek az ásványoknak a leggyakoribb sokszor növényszerű megjelenési formájára. Voltaképpen a hópehely vagy a jégvirág is dendrit – egy természetes fraktál minta. A dendriteket az ásványgyűjtők leginkább mangán-oxid ásványok (kriptomelán-csoport / hollandit, coronadit, romanechit, todorokit stb.) „kivirágzásaként” ismerik, de sokszor dendrites megjelenésű többek között pl. a termésréz vagy a termésezüst is.