A pirrhotin nevét 1847-ben kapta Ours-Pierre-Armand Petit-Dufrénoy francia geológus és mineralógustól, a görög pyrrhos (kb. a tűz színe) szóból, utalva az ásvány színére. Érdekes ásvány a pirrhotin, egyrészt a vas és a kén aránya változó benne, ezért az érdekes kémia és kristályosodás. A nem túl gyakori mágneses ásványok közé tartozik, de a mágnesessége is változó erősségű (magneto piritnek is nevezik). Mélységi magmás kőzetekben (pl. gabbró) található de pegmatitos, hidrotermális, metamorf és ritkábban üledékes kőzetekben is. Tömeges, vaskos, szemcsés, héjas, pikkelyes, táblás rozettákban fordul elő, szép hexagonális (hatszöges) kristályai viszonylag ritkák. Törési felülete frissen sárgás, de hamar besötétedik. Gyakran találkozni álalakjaival amelyeket pirit, galenit, markazit stb. töltenek ki. Lelőhelyek: Románia, Ausztria, Svájc, Koszovó, Kanada, Mexikó, Oroszország stb.