Nevét a lelőhelyéhez közeli Csara folyóról (a Léna mellékfolyója) kapta. Kétszer is „felfedezték”. Először 1948-ban egy vasúti alagút építésénél, de ekkor még cummingtonit palaként határozták meg, másodszor a hetvenes évek második felében (1978) ekkor kapta a csaroit nevet. Sok helyen tévesen karoit, charoit és egyéb neveken említik, de ezek a nevek rossz magyarra fordítások „eredményei”. A csaroit ritka metaszomatózison átesett kálium földpát, voltaképpen több ásványból áll, a lila csaroiton kívül narancssárgás színű tinakszitből, zöldesszürke mikrolinból, fekete egirinből, és augitból, fehér földpátból stb. Dísztárgyak és ékszerek készülnek belőle. Egyetlen lelőhelye az Oroszországi Jakutföldön a Murun masszívum (hegytömb)-nél lévő „Orgonakő”-nek nevezett bányahely.