A fulgurit nevét a latin fulgur (villámlás) szóból kapta, azért mert villámláskor keletkezik amikor a villám a többnyire homokos laza talajba csapódik. Ekkor kb. 1800 fokon a talajban lévő szilícium-dioxid üveggé olvad. Leggyakrabban szétágazó ceruza nagyságú „csövecskék” keletkeznek amelyek ritkán akár több méter hosszúak is lehetnek akár több cm átmérővel is, de nagyon törékenyek. Színe a talaj összetételétől függ. A kereskedelemben többnyire a Szaharából származó példányok találhatóak, de érdekesek a Kalahári sivatagból előkerült darabok is.