A gipsz nevének eredete nem ismert, de már ie. 300 körül ismerték és használták az ókori Görögországban, innen került át a latinba (gypsum). Már körömmel is karcolható. Megjelenési formái/elnevezései az alabástrom (tömbös, finomszemcsés), szatén pát (szálas), szelenit (áttetsző kristályos). Szép kristályai fordulnak elő oszlopos, táblás, lencse stb alakokban, érdekesek alakúak egyes ikerkristályai (un. fecskefark). A „sivatagi rózsák” nagy része is gipsz, általában lencse alakú rozettákban összenőtt kristályok, ezek akár 50%-ban is tartalmazhatnak homokot. Nagy tömegei tengervízből váltak ki, de érctelepek bomlásakor is keletkezik. Magyarországon is gyakori ásvány Perkupa, Alsótelekes, Rudabánya, Dorog stb.