Nevét a görög heliosz (nap) és dóron (ajándék), (a nap ajándéka) szavakból kapta. Namíbiában 1910-ben a Rössing bányában találta meg az első példányokat egy német bányatársaság, (ők nevezték el a követ) és az ezekből a kövekből készített ékszert II. Vilmos német császárnak és feleségének ajándékozták. A berillek csoportjába tartozik, általában a zöldessárga berillt nevezzük heliodornak, és a sárgát aranyberillnek. Színét a beépült vastól kapja, viszont az urán-oxidtól zöldes, némelyik példányban nyomokban uránium is lehet, ezek enyhe radioaktív sugárzást bocsájthatnak ki. UV alatt kék. Leggyakrabban gránitos pegmatitok üregeiben fordul elő, de megtalálható hidrotermális telérekben, gneiszben is. Vigyázat mert gyenge minőségű főleg Közép-Ázsiából (Afganisztán, Pakisztán) származó akvamarinból sugárzással „heliodort” és „aranyberillt” állítanak elő. Főbb lelőhelyei Madagaszkár, Brazília, Oroszország, Ukrajna, Namíbia, USA stb.