A grosszulár nevét 1808-ban Abraham Gottlob Werner német mineralógus és geológus adta az egres (köszméte) latin neve (Ribes grossularia) után, utalva az ásvány egyik leggyakoribb színváltozatára. A grosszulár kalcium-alumínium-szilikát a gránát csoport tagja, változatai a hidrogrosszulár, leukogránát, hesszonit, tsavorit. A grosszulár legtöbbször magmás és karbonátos kőzetek találkozásánál keletkezik, megtalálható szkarnban, márványban, palában, szerpentinitben de időnként még bazaltban is. Tömeges, vaskos, szemcsés formában és szép rombdodekaéderes, deltoidhuszonnégyes kristályokban (időnként ikresen és összenőve) is előfordul. Dél-Afrikában előkerült vaskos zöld változatát Transvaal-Jádénak nevezik, és az Oroszországi Jakutiából is szép kristályai kerültek elő. Lelőhelyek: Oroszország, Dél-Afrika, Románia, Olaszország, Pakisztán stb.