A Haüyn nevét 1807-ben Tonnes Christian Bruun de Neergaard (dán grafikus, mineralógus) adta René Just Haüy abbé francia mineralógus neve után. Már korábban ismerték az ásványt, 1803-ban Carlo Giuseppe Gismondi Latialitnak nevezte el (amely név csak négy évig „élt”) az Olaszországi Campagna (Latium) típus lelőhelye után. A haüyn egy viszonylag ritka ásvány a szodalit csoport tagja a Lápisz Lazuli egyik alkotója. UV fény alatt (LW) lilás-rózsaszínes színt mutat. Kisebb köveket (kaboson, fazettált) csiszolnak belőle érdekességként inkább hobby célra. Elsősorban alkáli vulkanikus kőzetekben található meg, többek között Olaszországban, Afganisztánban, Franciaországban, Németországban, Brazíliában, Kínában, Madagaszkáron és még több más helyen is.