Neve latin eredetű, a sepem (sövény) szót tartják névadójának, amely utal az ásvány érdekes belső szerkezetére. A szeptária egy un. konkréció, általában több ásvány természetes keveréke. Keletkezéséről azt tartják, hogy nedves agyag folyamatos kiszáradásakor (diagenezis) kristályosodnak ki benne különböző ásványok elsősorban kalcit, aragonit, esetlegesen barit, pirit, sziderit. Belülről kifelé futnak, időnként koncentrikusak ezek a főleg kalcitból álló erecskék, amelyek egyre keskenyednek. A szeptáriák általában gömb, vagy ovális formákat alkotnak, de sokszor szabálytalan alakúak. Új-Zélandon találtak 3 méteres darabokat is (Moerani, Kautu-sziklák). Több helyen előfordulnak Madagaszkár, USA, Nagy-Britannia stb.