Nevét 1813-ban J.F.Hausmann adta a görög leimón (kb. mocsaras rét) szó alapján, egyik szokásos előfordulási helyére utalva. A limonit egy gyakori (egyesek szerint nem önálló) ásvány. Goethit, hematit, lepidokrokit, jarosit és egyéb vas ásványok is alkothatják. Barnavasércnek, rétiércnek vagy taviércnek is nevezik. Időnként érctelepek felszínközeli részein un. „vaskalapokat” alkot. Vasércek (pirit, markazit, magnetit stb.) oxidációs zónájában keletkezik másodlagosan, voltaképpen egyszerűen természetes rozsdának is nevezhetjük vastartalma max. 60%. Tengeri, édesvízi és mocsaras környezetben is képződik. Földes, porszerű, vaskos, gumós, gömbös, szálas, cseppköves megjelenésű de gyakran alkot álalakokat (pszeudomorfóza) is legtöbbször pirit után. Régebben festékként is használták (vasokker). Eltérő porszíne (sárgásbarna) alapján lehet a legkönnyebben megkülönböztetni a hematittól (piros) vagy a magnetittől (fekete). Hazánkban is több helyen előfordul, Rudabányán bányászták is. Lelőhelyek: Cseh Köztársaság, Spanyolország, Anglia, Oroszország, USA, Kuba, Brazília, Ausztrália stb.