Nevét J.G.Vivian angol geológusról kapta 1817-ben, ő azonosította be a St. Agnes (Cornwall Anglia) környéki bányából először. A vivianit egy másodlagos keletkezésű víztartalmú vas-foszfát ásvány. Pegmatitokban (hidrotermálisan, foszfátok vízfelvételével), de mocsarakban, lápokban szerves anyagok bomlásakor is keletkezhet, foszfáttartalmú víz és vastartalmú (pirit, pirrhotin, sziderit stb.) ásványok kölcsönhatására révén oxigéntől elzárva. Időnként megtalálható fosszilis kagylókban, csigákban, csontokon (pl. mamut csontokon, de Ötzin is megtalálták). Földes porszerű tömeges megjelenése mellet nyúlt, oszlopos, lapított prizmás, lándzsaszerű kristályokban is előfordul. A frissen előkerült vivianit színtelen, az oxigén hatására percek alatt előbb világosabb, majd sötétebb zöldre később (erős fényre hamarabb) zöldeskékre vált, (pleokroizmust mutat más szögből más színt), kékre majd később feketére változik a színe, egy idő után metavivianitté alakulhat át. Az ókortól a középkor végéig (Vermeer) porított kristályait a festészetben mint kék festék használták. Anglián (Cornwall) kívül még több helyen előfordul pl.: Románia, Ukrajna, Bolívia, USA, Mexikó, Brazília, Kamerun, Japán, Namíbia stb.