A tugtupit 1957-ig hivatalosan ismeretlen volt, ekkortájt fedezték fel délnyugat Grönlandon. Nevét 1962-ben (Sörensen) kapta felfedezési helye után (Tugtup Agtakorfia Ilimaussaq mellet Narsaq-félsziget). Rénszarvasvér kőként is emlegetik mivel egy helyi inuit legenda szerint Tuttu a rénszarvas a hegyekben szült és kiömlött véréből lett a tugtupit. A tugtupit egy ritka berillium-alumínium tektoszilikát. Általában magmás szienitben akár 50 cm széles hidrotermális erekben találják, legtöbbször albit, analcim, aegerin, szfalerit, neptunit és piroklór ásványok társaságában. A szodalit és a helvin csoport tagja. UV lámpa alatt szép narancs-rózsaszín-bíbor színt mutat, piezoelektromos tulajdonsága van. Sötétben fakulhat színe, napfény hatására viszont erősödik. Előfordul még a Kanadai Québec tartománybeli Mont-Saint-Hilaire-ben, az Oroszországi Kola-félszigeten Lovozero mellett, állítólag Nepálban is találtak belőle.