Nevét a Cseh Köztársaság déli részén található típuslelőhelyéhez (Tyn nad Vltavou) közeli Moldva folyóról kapta, eredeti cseh neve vltavin. Már a kőkorszaki ember is gyűjtötte a moldavitot, szépsége mellett éles kagylós törését kihasználva szerszámként használta, mivel a környéken nem volt elérhető obszidián. 1774-ben Frantisek Josef Kinski gróf Tyn nad Vltavou (német nevén Moldauthein egyesek szerint ebből a település névből származik a moldavit neve) közelében zöldes színű kövecskéket talált amit vulkáni üvegnek vagy krizolitnak azonosított 1787-ben Dr. Josef Mayer a Prágai Károly Egyetem professzora. Később jöttek rá mi is ez az anyag valójában, 1900 körül sorolták a tektitek csoportjába. A moldavit egy tektitváltozat ( impaktit, meteoritüveg ), valószínű hogy egy Stuttgart melletti (Nördlinger Ries,Németország) meteorit becsapódásból származnak a darabjai, amelyek közel 15 millió évesek. Kinézete jellegzetes, zöld színe áteső fényben talán még szebb, külseje általában jellegzetesen barázdált. Ékszereket is készítenek belőle nyers rusztikus kövekkel de fazettálva, vagy akár kámeának csiszolva is találkozhatunk vele. Sajnos az utóbbi években egyre kevesebb kerül elő, viszont a kereslet iránta nő (és így az ára is) ezért egyre több moldavit hamisítvány van forgalomban. Mindenképp érdemes csak megbízható és hozzáértő helyről vásárolni moldavitot! A felkészült szakember elsősorban a zárványok alapján (pl. lechatelierit) meg tudja különböztetni az eredetit a hamisítványtól!