Nevét a Labrador-félszigetről kapta ahol 1770-ben találták meg. A földpátok (plagioklász) közé tartozik. Alapszíne általában szürkésfekete (de lehet színtelen, fehér stb. is) népszerűsége a legtöbb darabon látszódó gyönyörű színjátékának köszönhető, az un. labradorizálásnak. A labradorizálás egy optikai jelenség amely a kőben lévő un. ikerlemezeknek köszönhető, amelyek a bejövő fényt megtörik és visszaverik így jön létre ez az érdekes színhatás. Ez a „szín” leggyakrabban kékes, zöldes sárgás, de lehet arany, narancs, lila, rózsaszín stb. is. Magmás és metamorf kőzetekben fordul elő. A Finnországból származó jó minőségű labradoritokat spektrolitnak nevezik, de ezt az elnevezést egyre többször használják az egyéb lelőhelyekről származó szebb példányokra is. Főbb lelőhelyei Kanada, Madagaszkár, Oroszország, Mexikó, USA.